Képviselőházi irományok, 1910. VI. kötet • 133-149., XVII-XIX. sz.

Irományszámok - 1910-XVII. Törvényjavaslat a polgári perrendtartásról

XVII. szám. 459 i Tizenötödik fej ezét. Bírói határozatok. 387. §. Ha a per érdeme vógeldöntésre alkalmas, a bíróság végítélettel határoz. Végítéletet (elkülönített végítéletet) hoz a bíróság akkor is, ha egy eljárásba egyesített több per közül csupán egy is alkalmas a végeldöntésre és a többi perre nézve el kell halasztani a tárgyalást. Ha azonban az egy eljárásba egyesített keresetek egymással összefüggenek, vagy ha az egyik kereset a másik ellenében védelemként érvényesíthető, a bíróság az elkülönített végítélet hozatalát mellőzheti. 388. §. Ha több követelés közül, amelyek egy keresetlevélben vannak érvényesítve, csupán egy is alkalmas a* vógeldöntésre, továbbá ha a kereseti követelésnek — ideértve a bíróság rendeletéből egy eljárásba egyesített keresetet is — csupán egy része alkalmas a végeldöntésre: a bíróság rószítéletet hozhat. 389. §. Ha az alperes beszámítási kifogáskóp oly ellenkövetelést érvényesít, amely a kereseti követeléssel összefüggésben nincs és ha az ellenkövetelés eldöntése a tárgyalás elhalasztását tenné szükségessé, a bíróság a felperes kérelmére a kereseti követelés felől részítéletet hozhat. Ebben az esetben a beszámítás kérdésében a tárgyalást folytatja ós eredményéhez képest a részítéletet fent tartja, korlátozza vagy hatályon kivül helyezi. Az alperes a részítólet teljesítéséből vagy végrehajtásából származott kárának megtérítését a folyamatban levő perben még a fellebbezési bíróság előtt is kórheti. 390. §. Ha az alperes a kereseti követelést egészben vagy részben elismeri, úgyszintén ha a felperes követeléséről egészben vagy részben lemond, a bíróság az ellenfél kérelmére az elismerés vagy a lemondás értelmében végítéletet vagy részítóletet köteles hozni. 391. §. A bíróság a követelés alapja és mennyisége szerint elkülöníthető vitáknál az alap fennállását közbenszóló ítélettel előzetesen megállapíthatja. A kövess*