Képviselőházi irományok, 1910. VI. kötet • 133-149., XVII-XIX. sz.

Irományszámok - 1910-XVII. Törvényjavaslat a polgári perrendtartásról

430 XVII. szám. Nyolcadik fejezet. Bizonyítás. 263. §. Olyan tényállításokat, amelyeket az ellenfél a szóbeli tárgyaláson beismert, bizonyítani nem szükséges. Ugyanez a hatálya van a kiküldött vagy a megkeresett bíró előtt történt és jegyzőkönyvbe vett beismerésnek is. 264. §. A beismerés hatályosságára nincsen befolyással az, ha önálló, a beismert tényállítással nem ellenkező állítások vannak hozzákapcsolva. Mennyiben legyen valamely nyilatkozat, amely az ellenfél tényállítását módosítja, beismerésnek vagy tagadásnak tekintendő, az eset körülményei szerint a bíróság ítéli meg. 265. §. A bíróság a körülmények szorgos méltatásával ítéli meg, hogy a perben tett beismerés visszavonással mennyiben veszti el hatályát. A beismerés hatályát veszti, ha az ellenfél a visszavonásba beleegyezik. 266. §. Olyan tényállításokat, amelyeket az ellenfél a szóbeli tárgyalás folyamában a nyilatkozásra törtónt felnivás után kifejezetten nem tagad és amelyek valóságukkal össze nem férő előadás által közvetve tagadottaknak sem tekinthetők, bizonyítani nem szükséges, hacsak az ellenfél egyéb előadásaiból nem következik, hogy azokat tagadni akarja. A bíróság a körülmények szorgos móltatásával ítéli meg azt, hogy a félnek olyan nyilatkozata, mely szerint az ellenfél tényállításának valóságáról nincs tudomása vagy arra nem emlékezik, tagadásnak tekinthető-e. 267. §. A bíróság által köztudomásúnak ismert tényeket bizonyítani nem szükséges. Ugyanez áll azokra a tényekre nézve is, amelyekről a bíróságnak hivatalos tudomása van. Ezeket a tényeket a bíróság akkor is figyelembe veszi, ha a felek fel nem hozták, köteles azonban a feleket e tényekre a tárgyaláson figyelmeztetni. 268. §. Más államban érvényes jogszabályokat, ideértve a viszonosságra vonatkozó szabályokat is, továbbá a helyi és különszerű szokásokat, valamint ahelyhatósági szabályokat csak akkor kell bizonyítani, ha a bíróság nem ismeri azokat. A bíróság azonban a jogszabályok megismerése végett felhasználhat a felek részéről fel nem hozott forrásokat is és az e végre szükséges lépéseket hivatalból is megteheti.