Képviselőházi irományok, 1910. VI. kötet • 133-149., XVII-XIX. sz.

Irományszámok - 1910-XVII. Törvényjavaslat a polgári perrendtartásról

426 XVII. szám. 246. §. A járásbírósági eljárásban a tárgyaláson előterjesztett kérelmeket, amelyek az ügy eldöntésére vagy az eljárás menetére jelentősek, és módosításaikat hivatalból jegyzőkönyvbe kell venni. Szintén hivatalból jegyzőkönyvbe veendők a feleknek az ügy eldöntésére vagy az eljárás menetére nézve lényeges tényállításai és az ellenfélnek valóságukra vagj^ valótlanságukra tett nyilatkozatai, a felajánlott bizonyítékokra való hivatkozással, tekintet nélkül a felek szóváltásainak sorrendére, lehető rövid szövegezéssel. Ez a rendelkezés nem zárja ki, hogy a biróság határozatában a felek szóbeli előadásából és a bizonyítás felvételéből kiderült olyan körülményre is hivatkozhassak, amely a tárgyalási jegyzőkönyvbe nincs felvéve. • 247. §. A jegyzőkönyv és mellékletei a felek előtt felolvasandók vagy megtekintés végett feltárandók. A jegyzőkönyvbe ennek megtörténtót fel kell venni. A jegyzőkönyv a felek megjegyzései alapján kiegészíthető ós kiigazítható. A jegyzőkönyvet az elnök, a jegyzőkönyvvezető és esetleg a tolmács irják alá. A járásbírósági eljárásban a jegyzőkönyvet a bírón, esetleg a jegyzőkönyvvezetőn és a tolmácson kívül a felek is aláírják. Ha a félek a jegyzőkönyv aláírását megtagadják, ezt a jegyzőkönyvben meg kell jegyezni. A jegyzőkönyvben semmit sem szabad a sorok közé, fölé vagy alá írni. Ha szavakat kell törölni, a törlést úgy kell megtenni, hogy a szavak olvashatók maradjanak. Pótlásokat a jegyzőkönyv szélére vagy aljára kell írni és — ha lényegesek — külön kell aláírni. 248. §. A bíróság a fél kérelmére elrendelheti a szóbeli tárgyalásnak vagy egy részének gyorsírással való feljegyzését, ha a kérelmező fél a gyorsíró alkalmazásának költségét a kérelem előterjesztésekor a bíróságnál leteszi. A tárgyalást gyorsíró alkalmazása végett elhalasztani vagy elnapolni nem szabad. Ha a bíróság a gyorsírói feljegyzést elrendelte, a gyorsírót a kérelmező fél meghallgatásával az elnök rendeli ki. A gyorsíró működésének megkezdése előtt esküt tesz arra, hogy a halottakat híven fogja feljegyezni és helyesen fogja közönséges irásba áttenni. A gyorsíróul alkalmazott bírósági hivatalnok nem tesz ily esküt. A közönséges irásba való áttételt a feljegyzés befejezésétől 48 óra alatt át kell adni az elnöknek, aki azt az iratokhoz csatolja. Ha a gyorsírói feljegyzést nem valamennyi fél kérte, annak a költségét a kérelmező fél vagy felek viselik akkor is, ha a perköltségben az ellenfél van marasztalva. A gyorsírói feljegyzést a bíróság csakis az ítéleti tényállás kiigazításánál (408. §.) használhatja fel a körülményekhez képest. Az e §. alapján hozott végzés vagy tett intézkedés ellen jogorvoslatnak nincs helye.