Képviselőházi irományok, 1910. VI. kötet • 133-149., XVII-XIX. sz.

Irományszámok - 1910-XVII. Törvényjavaslat a polgári perrendtartásról

XVII. szám. 385 73. §. A törvényes képviselő, ha a pervitelre fel van jogositva, egyes perbeli cselekmények tekintetében az ellenféllel szemben különös felhatalmazásra nem szorul, kivéve, amennyiben a fennálló szabályok a, pernek egyezség, elismerés vagy lemondás útján való befejezéséhez különös felhatalmazást vagy utólagos jóváhagyást kívánnak meg. 74. §. Nem magyar állampolgár perbeli cselekvő képességének hiánya nem vehető figyelembe, ha őt ez a képesség a perbíróság joga szerint megilleti. Ez a szabály azonban nem zárja ki, hogy helyette a külföldi jog szerint erre jogosult törvényes képviselője felléphessen. 75. §. A bíróság a perképességnek, valamint a törvényes képviselő igazolásá­nak és netalán szükséges felhatalmazásának hiányát a per bármely szakában hivatalból veszi figyelembe. Ha a hiány pótolható, a bíróság a hiány pótlására határidőt tűz, és ha a késedelem veszéllyel járna, időközben az eljárást a féllel, illetőleg a kép­viselővel folytathatja, vóghatározatot azonban a hiány pótlása, illetőleg a kitűzött határidő letelte előtt nem hozhat. Ha a hiány nem pótolható, vagy ha azt az előbbi bekezdés értelmében kitűzött határidő alatt nem pótolják, a bíróság az eljárást Ítélettel (181. §.) megszünteti és a jogosulatlanul fellépőt az okozott költségben elmai^asztalja. A törvényes képviselő igazolása nem szükséges, ha a képviselet köz­tudomású, vagy ha a bíróságnak arról hivatalos tudomása van. A törvényes képviselő fellépéséig a fél által, vagy annak nevében vég­zett cselekmények hatálytalanok, ha azokat a törvényes képviselő kifejezetten vagy hallgatólag jóvá nem hagyja. 76. §. Ha valamely cselekményt oly, cselekvő képességgel nem biró személy ellen kellene teljesíteni, akinek törvényes képviselője nincsen ós a késede­lem veszéllyel járna, a bíróság kérelemre a törvényes képviselő fellépéséig terjedő időre ügygondnokot nevez. Második fejezet. Pertársak. 77. §. Több fél együtt perelhet, vagy együtt vonható perbe, ha a per tárgya közös jog illetőleg kötelezettség, vagy ha a felek lényegileg ugyanazon tény­beli és jogi alapon vannak jogosítva illetőleg kötelezve. Képvh. iromány. 1910—1915. VI. kötet. 49

Next

/
Oldalképek
Tartalom