Képviselőházi irományok, 1910. VI. kötet • 133-149., XVII-XIX. sz.

Irományszámok - 1910-XVII. Törvényjavaslat a polgári perrendtartásról

XVII. szám. 381 53. §. Az illetékes bíróság kijelölése a felek bármelyikének kérelmére, vagy a bíróságnak hivatalból tett előterjesztésére történik. A fél a kérelmet a felsőbíróságnál is benyújthatja. A bíróság a kijelölés tárgyában szóbeli tárgyalás nélkül is határozhat (254. §.) A határozat, amellyel az illetékes bíróságot kijelölték, feliebbvitellel meg nem támadható. A felsőbíróság a kijelölés előtt a halaszthatatlan intézkedéseket közvetlenül elrendelheti. Negyedik fejezet. A bíróságok belső szervezete. 54. §. A kir. járásbíróság mint egyes bíróság jár el 55. §. A kir. törvényszók, a kir. ítélőtábla és a kir. Kúria tanácsban határoznak. A kir. törvényszék tanácsa az elnökön kivül két bíróból áll. A kir. ítélőtábla fellebbezési tanácsa az elnökön kivül négy bíróból, felülvizsgálati tanácsa pedig az elnökön kivül két bíróból alakul. A kir. Kúria tanácsa az elnökön kivül négy bíróból alakul. 56. §. A tanácsok csak a törvényes számú tagokkal határozhatnak. Hosszas tárgyalásokhoz azonban póttagok is alkalmazhatók, akik közül a tanács magát valamelyik tagjának akadályoztatása esetében kiegészíti. 57.•§. Az ebben a törvényben az elnökhöz utasított teendőket az illető tanács elnöke, járásbíróságnál pedig az elnökhöz, a tanácshoz vagy a tanács tagjához utasított teendőket a bíró végzi. A bíróság elnökéhez utasított teendőket járásbíróságnál a járásbíróság vezetője végzi. Nem peres ügyben bírói határozatot hozhat, peres ügyben megkeresés vagy kiküldés alapján foganatosítandó bírói cselekményeket végezhet az igazságügyininiszter részéről önálló működési körrel felruházott jegyző- is. A működési kört az igazságügyminiszter rendelettel állapítja meg. Ebben a működési körben a törvényben a bíróra megállapított eljárási szabályok a jegyzőre is alkalmzandók. 58. §. Bírói cselekményeket kiküldött bíró (jegyző) csak a törvényben kijelölt esetekben végezhet.