Képviselőházi irományok, 1910. VI. kötet • 133-149., XVII-XIX. sz.
Irományszámok - 1910-XVII. Törvényjavaslat a polgári perrendtartásról
XVII. szám. 377 lését az utolsó megrendeléstől számított két éven belül telepe helyének bírósága előtt is perelheti, ha a követelés alapjául szolgáló megrendelést és az árú tényleges átvételét okirattal igazolja. Iparos üzlete körében törtónt eladásból származó követelését üzlete helyének bírósága előtt ugyanezen feltótelek mellett perelheti, ha az alperes a felpei essél ugyanazon törvényszék területén vagy a felperes üzletének helyén lévő törvényszék területén lakik. Részletügyletből származó követelésre a második és a harmadik bekezdés a jelen törvény hatályosságának területén lakó alperessel szemben nem alkalmazható. Meghatalmazással kötött ügyleteknél a megrendelő meghatalmazását okirattal kell igazolni. 32. §. Bejegyzett kereskedőnek más kereskedővel szemben létrejött követelése, ha a felperes az arra vonatkozó könyvki vonatot bemutatja, az utolsó ügylet bejegyzésének keltétől számított két éven belül annak a helynek a bírósága előtt is perelhető, a hol az ügylet megkötésekor a könyvet vezették. A cégbejegyzés kitörlése ezt az illetékességet nem szünteti meg. Az a felperes, aki nyilvánvalóan jobb tudomása ellenére e §. alapján nem kereskedőt von perbe, száz koronától hatszáz koronáig terjedhető pénzbirsággal büntetendő. 33. §. A 2. §. 4., 5. és 6. pontjában felsorolt perek kizárólag annak a bíróságnak az illetékességéhez tartoznak, amelynél az illető cég bejegyeztetett, vagy ha a cégbejegyzést elmulasztották, amelynél a cég bejegyzendő lett volna. A cégbejegyzés kitörlése ezt az illetékességet nem szünteti meg. 34. §. Az a bíróság, amely a testületekre, kereskedelmi társaságokra, bányatársulatokra és egyesületekre a 25. §. értelmében általánosan illetékes, azokban a perekben is illetékes, amelyeket ezek tagjaik ellen, vagy a tagok egymás ellen a tagsági viszony alapján indítanak. A kereskedelmi társaságra általánosan illetékes bíróság előtt a társaság tagja ellen a társasági kötelezettségekért való felelősségen alapuló követelés iránt is meg lehet a pert indítani. 35. §. Vagyonkezelésből az abban érdekeltek közt felmerülő perek, ideértve a számadási pereket, az előtt a bíróság előtt is megindíthatok, amelynek területén a vagyont kezelték. Ha a vagyonkezelés bírói felügyelet alatt történik, kizárólag az a bíióság illetékes, amely a felügyeletet gyakorolja, ha pedig az ügy ennek a bíróságnak hatáskörét meghaladná, az a törvényszék, amelynek kerületében a felügyelő bíróságnak székhelye van. 36. §. Ügyvéd dijait ós költségeit tárgyazó perek annak a helynek a bírósága előtt is megindíthatok, a hol az ügyvéd irodája a megbízás idejében volt Képvh. iromány. 191Ö-1915. VI. kötet.