Képviselőházi irományok, 1910. VI. kötet • 133-149., XVII-XIX. sz.

Irományszámok - 1910-XVII. Törvényjavaslat a polgári perrendtartásról

XVII. szám. 375 20. §. Magyar állampolgár, akinek e törvény hatályosságának területén van községi illetősége, ha külföldön területenkívüliséget élvez, vagy ha a magyar állam szolgálatában vagy az Ausztriával közös hatóságoknál és hivataloknál mint tisztviselő, altiszt vagy szolga van külföldön alkalmazva, az illetékesség tekintetében megtartja utolsó belföldi lakhelyét, ennek hiányában pedig úgy tekintendő, mintha Budapest IV. kerületében laknék. 21. §. Oly személynek általános illetékességét, akinek lakhelye nincsen, az a hely alapítja meg, a hol tartózkodik, ha pedig tartózkodásának helye ismeretlen, vagy külföldön van, akkor az utolsó lakhely. • 22. §. Oly kiskorúnak és gondnokság alatt álló személynek általános illetékességét, akinek lakhelye meg nem állapítható, illetékes gyámhatóságának szókhelye alapítja meg; ha pedig az illetékes gyámhatóság sem állapítható meg, az előbbi §. alkalmazandó. 23. §. A királyi kincstár és az állam kezelése alatt álló alapok és alapítványok általános illetékességét annak a hatóságnak a székhelye alapítja meg, amely az illető perben a képviseletre hivatva van. A közös katonai hatóság ellen indított perekben ezt az illetékességet a képviseletre hivatott belföldi hatóságnak a székhelye alapítja meg. 24. §. A törvényhatóságok és a községek valamint a kezelésük alatt álló alapítványok általános illetékességét a törvényhatósági bizottság, illetőleg a községi képviselőtestület székhelye alapítja meg. 25. §. Közintézetek, testületek, kereskedelmi társaságok, bányatársulatok, egyesületek, alapítványok és más vagyontömegek általános illetékességét — amenyn)dben a 23. ós a 24. §. rendelkezése alá nem esnek, vagy általános illetékességük törvényben máskép szabályozva nincsen — székhelyük alapítja meg. Székhelynek kétség esetében az ügyvezetés helye tekintendő. ' Z6- §• Olyan vagyonjogi perekben, amelyekre nézve kizárólagos illetékesség megállapítva nincsen, az a bíróság is illetékes, amelynek területén az alperes huzamosabb tartózkodásra utaló körülmények közt tartózkodik (pl. mint cseléd, kézi vagy gyári munkás, iparossegéd, tanuló). Ez a rendelkezés a fegyveres erőnek tényleges szolgálatban álló azokra a tagjaira, kik csakis védkötelezettsógüket teljesitik, olyképen alkalmazandó, hogy irányukban az állandó katonai állomás helye határozza meg ezt az illetékességet. Az e §-ban szabályozott illetékességnek nincs helye olyan alperessel szemben, aki perbeli cselekvő képességgel nem bir.