Képviselőházi irományok, 1910. V. kötet • 74-132., I-XVI. sz.
Irományszámok - 1910-85. Törvényjavaslat a kálisókról
68 85. szám. Ez a vegyi összetétel mutatja, hogy a mai tengervízben is együtt fordulnak elő a kálisók alkotó elemei a, kősóval. A kálisók fentebb elősorolt fontosabb alakjainak vegyi összetételéből kitűnik, hogy a kálisók gyűjtő nevezet alatt nemcsak kálisókat, hanem magnesiasókat és borsavas sókat is kell érteni. De mivel a gyakorlati életben a Mg. tartalom csak alárendelt mértékben hasznosittatik, s a fődolog a káliumtartalom : ezért használjuk valamennyi ily só megjelölésére a kálisó gyűjtő elnevezést. A kálisókat — mielőtt azok használhatósága közismeretüvé vált — hulladéksónak (Abraumsalz) nevezték, mert tisztátalan, hasznavehetetlen kősónak tartották s mint ilyent a bányagorczra dobták. * * * A kálisóbányászat fentebbiekben vázolt nagy közgazdasági jelentősége teljesen érthetővé teszi azt a törekvést, mely a kálisóbányászat létalapjának kinyomozása végett úgyszólván világszerte észlelhető. Magyarország abban a szerencsés helyzetben van, hogy ásványkincsekkel megáldott területén a föld mélyében a kálisók előfordulása is remélhető, annyival is inkább, mert a geológiai tudomány tanitása és a gyakorlati tapasztalás szerint is a kálisók a kősó (Na Cl) kíséretében lépnek fel; már pedig hazánkban a kősó nagytömegű előfordul évszázadok óta ismeretes. Tekintettel a kálisóbányászat nagy közgazdasági jelentőségére a kormány már évekkel ezelőtt munkapro grammjába felvette a magyarországi kálisókérdés megoldását. Már évek óta folyamatban van különösen egyes konyhasós vizű területeinknek a kálisók előfordulása szempontjából eszközölt tüzetes szakszerű megvizsgálása, jelesül a talajvizsgálat, a források és kutak vizének gondos elemezése; s miután ezen elő vizsgálati eljárás biztató eredményekre vezetett, a kálisótelepek feltárására irányuló mélyfúrás is megindittatott. Az első mélyfúrás geológiái szakértők véleménye alapján az erdélyrószi Mezőségen, Nagy sármás község területén telepíttetett. A legnagyobb valószínűség szerint hazánkban is előforduló kálisótelepek felkutatásának és feltárásának előkészítésére irányuló munkálatok során foglalkozni kell a kálisóbányászat jogrendjének megállapításával is, s itt első sorban meg kell állapítani a kálisók bányajogi jellegét. A kálisóbányászat jogi szabályozását veszi czélba a jelen törvényjavaslat. A föld szilárd kérgében előforduló ásványok a bányajogi jelleg szempontjából tudvalevőleg három csoportba sorozhatok, u. m.: 1. szabad ásványok, vagyis a melyek ki vannak véve a földtulajdonos szabad rendelkezése alól, s a melyek kutatásának és kiaknázásának jogát a bánj^atörvény határozmányai szerint mindenki megszerezheti; 2. állami bányamonopolium tárgyát képező ásványok, a melyek szintén ki vannak véve a földtulajdonos szabad rendelkezése alól, de a melyek felkeresésének ós bányászásának joga kizárólag az állam részére van fentartva; ilyen ásvány ez idő szerint a kősó; 3. kötött ásványok, a telek tartozékai, melyek tehát a földtulajdonos kizárólagos jogi uralma alatt állanak. A kálisókat ez a törvényjavaslat egyrészt jogtörténeti, helyeseben tételes jogi alapon, másrészt nyilvánvaló országos érdekek követelményeként is a
