Képviselőházi irományok, 1910. V. kötet • 74-132., I-XVI. sz.

Irományszámok - 1910-81. A kereskedelemügyi m. kir. minister jelentése az országgyüléshez, a debreczen-hajdusámsoni helyi érdekű vasut Debreczen-Nagyerdő állomásából kiágazólag a debreczeni helyi vasut baromvásártéri vonaláig vezetendő összekötő vágánynak, valamint a debreczeni külön állomásnak engedélyezése tárgyában

81. szám. 33 Az engedélyezési tárgyalás alkalmával, úgyszintén az ezt követő irat­váltások során megállapított épitési és üzletberendezési, valamint egyéb en­gedélyezési feltételeket főbb vonásaikban az alábbiakban van szerencsém ismertetni. A tervezett 2-8 kilométer hosszú összekötő vágányra nézve a törzsvonal épitési és üzletberendezési feltételeinek hatálya egyes lényegtelenebb módosí­tásokkal — kiterjesztetik. Az összekötő vonalon a legélesebb kanyarulati sugár a nyilt vonalon 200 méternél kisebb nem lehet, továbbá az építendő vonalon összesen 1.610 folyóméter állomási mellékvágány létesítése követeltetik, végül Dabre­czen—Salétromsor állomáson egyes magas építmények lesznek előállitandók. Az összekötő vágány, valamint az ezzel kapcsolatos létesítmények tény­leges építési és üzletberendezési költségei 438.000 koronában állapíttattak meg, mely összeg 35°/o-a, vagyis kereken 153.400 korona erejéig törzsrészvények, további 65°/o-a erejéig pedig 82°/o-os árfolyammal számított elsőbbségi rész­vények kibocsátása utján fedeztetik. Az 1888. évi IV. törvényczikk 4 és 7. §-ai alapján megfelelő névértékű törzsrészvények ellenében, a szóban forgó összekötő vágány kiépítéséhez a következő állami hozzájárulások biztosíttattak: a) a magyar királyi postának a vasútvonal engedélyének egész tartama alatt ingyen leendő szállítása fejében a postaszállitás tényleges megkezdése napjától számított egymásután következő 50 éven át fizetendő évi 1.480 korona átalány 29.600 korona tőkeértékben; b) a helyi érdekű vasutak segélyezésére rendelt költségvetési külön adományból ugyancsak egymást követő 50 éven át az épités jogszerű meg­kezdésétől számitandólag fizetendő évi 1.490 korona óvjáradék 29.800 korona tőkeértékben oly kikötéssel, hogy ezen hozzájárulás a költségvetési adomány állásához képest esetleg egy összegben vagy nagyobb részletekben is folyósít­ható leend. E helyen szükségesnek tartom rámutatni arra, hogy miután a javító­műhely ós mozdonyszin, mely létesítmények költségei a tényleges tőkében benfoglaltatnak, mint már meglevő vasútvonalon eszközölt beruházások szerepelnek, azoknak 140.000 koronát kitevő költségei után az 1888. évi IV. törvényczikk 7. §-ában megállapított külön állami segélyt kilátásba nem helyeztem. Erre való tekintettel a most emiitett segély kiszámításánál csakis az összekötő vágány- ós állomásbővitésnek 175.000 + 123.000 = 298.000 koronát kitevő költségei vétettek alapul. • A fentiek szerint kilátásba helyezett külön állami segély ezen tőke­részlet 10°/o-át, a postaátalány pedig a tényleges tőke 6-7°/o-át képezi, vagyis mindkét segély az 1888. évi IV. törvónyczikkben megszabott 10 —10, összesen 20°/o-os maximumon alul marad. A fentjelzett összesen 59.400 korona tőke értékű állami hozzájárulások számításba vételével a törzsrészvény tőkében még 94.000 korona hiány mutat­kozik, melynek fedezetéről való gondoskodás a tervező társaság feladatává tétetett. Egyebekben az engedélyezés feltételei megegyeznek a hasonló viszonyok között levő helyi érdekű vasutakkal szemben érvényesített épitési, üzlet­berendezési és egyéb engedélyezési feltételekkel. Végül annak felemlítése mellett, hogy az összekötő vasútvonal üzletét Iíépvh. iromány. 1910—1915. V. kötet. 5

Next

/
Oldalképek
Tartalom