Képviselőházi irományok, 1910. V. kötet • 74-132., I-XVI. sz.
Irományszámok - 1910-75. Törvényjavaslat a konzuli biráskodás szabályozásáról szóló 1891:XXXI. t.-cz. hatályának ujabb meghosszabbitásáról
75. szám. 3 Melléklet a 75. számú irományhoz. Indokolás a konzuli bíráskodás szabályozásáról szóló 1891: XXXI. t.*cz. hatályának ujabb meghosszabbítását tárgyazó törvényjavaslathoz. Az 1907 : LVII. t.-c. csak az 1909. évi december hó 31. napjáig hoszszabbitotta meg a konzuli bíráskodás szabályozásáról szóló 1891 : XXXI. t.-c. érdemleges rendelkezéseinek és ezekkel kapcsolatban a konzuli illetékek szabályozásáról szóló 1901 : XXVI. t.-c. 9. §-ához képest az utóbbi törvény rendelkezéseinek hatályát, mert az 1907 : LVII. t.-c. meghozatalának idejében — az 1907. óv második felében — remélni lehetett, hogy a konzuli bíráskodás szükségessé vált újabb szabályozásának lebonyolítása a jelzett határidőig meg fog történni. Időközben azonban oly körülmények állottak be, amelyek a konzuli bíráskodás végleges rendezését ez idő szerint akadályozzák. A török alkotmány változás s Bosznia és Hercegovina annexiója kapcsán az ottomán kormánnyal néhány függő kérdés tekintetében létrejött megállapodásokról az 1909. évi február hó 26-án jegyzőkönyv Íratott alá, amely jegyzőkönyv — az úgynevezett entente-jegyzőkönyv — VIII. czikkóben az Ő Felsége uralkodása alatt álló két állam elismerte a török kormány ama szándókának jogosságát, hogy európai konferencia útján vagy más módon tárgyalásokat indítson abban, az irányban, hogy a Török Birodalomban a kapitulációk rendszere, amely a konzuli bíráskodásnak jogalapja, megszűnjék ; ugyané VIII. czikkben kijelentettük azt is, hogy az említett cél érdekében a török kormányt teljes és őszinte támogatásban fogjuk részesíteni. Minthogy pedig konzuli bíráskodásunknak — bár azt nem kizárólag a Török Birodalom területén gyakoroljuk — ez idő szerint a most jelzett területen van túlnyomó jelentősége, indokolt, hogy a konzuli bíráskodásnak magyar törvényhozási újabb szabályozása előtt egyelőre a kapitulációs rendszer tervezett törökországi reformjának további alakulását várjuk be. De addig is, míg az újabb végleges rendezés ellen ez idő szerint érvényesülő akadályok elhárulnak, gondoskodni kell árról, hogy a nemzetközi r