Képviselőházi irományok, 1910. IV. kötet • 73. sz.

Irományszámok - 1910-73. Törvényjavaslat a polgári perrendtartásról

73. szám. 73 309. §. A kihallgatás után a tanú előtt vallomását a jegyzőkönyvből fel kell olvasni ós ennek megtörténtét a jegyzőkönyvbe fel kell venni. A jegyzőkönyvet a tanú megjegyzései alapján ki kell egészíteni és ki kell igazítani. A járásbírósági eljárásban vallomását a tanú aláirja. Ha a tanú az alá­írást megtagadja, ezt az ok megjelölésével a jegyzőkönyvben meg kell jegyezni. A kiküldött ós a megkeresett bíró előtti eljárásban a 251. §. alkalmazandó. 310. §. A tanukat vallomásuk felolvasása illetőleg aláírása után egyenkint meg kell esketni. Az esküt arra kell letenni, hogy a tanú legjobb tudomása és lelkiismerete szerint az igazat és csak az igazat mondotta ós hogy abból semmit sem hallgatott el. Az eskü ezekkel a szavakkal kezdődik: »Esküszöm a mindentudó és mindenható Istenre« és ezekkel a szavakkal végződik: »Isten engem úgy segéljen«. Aki azt állítja, hogy az eskü vallási meggyőződésével ellenkezik, eskü helyett ünnepélyes fogadással erősíti meg vallomását. A fogadás ezekkel a szavakkal kezdődik: »Becsületemre ós lelkiismeretemre fogadom«. A bíró azzal a tanúval, akit a perben ismételten vagy pótlólag hallgatnak ki, a későbbi vallomást ismételt megesketés helyett a már letett esküre való hivatkozással erősittetheti meg. Ez a megerősítés az eskü hatályával bir. 311. §. A tanú az esküt rendszerint élőszóval, a felolvasott esküminta után­mondásával teszi le és ez alatt jobb kezét szivén tartja. A némák és a siketnémák, ha irni és olvasni tudnak, az esküt szövegé­nek aláírásával teszik le, az ilyen siket tanuk pedig a velük közlött eskü­szöveget felolvassák. Ha pedig a siketek, a némák és a siketnómák irni vagy olvasni nem tud­nak, előre megesketett tolmács közreműködésével jelbeszéddel esküsznek. i .' *' - v 312. §. A tanú megesketósét mellőzni kell: 1. ha kihallgatásakor életének tizennegyedik évét még be nem töltötte, vagy ha értelme fejletlenségénél vagy gyengeségénél fogva az eskü jelentősé­géről kellő fogalma nincs; 2. ha elmebeli vagy testi fogyatkozásánál fogva a valóságot meg nem tud­hatta vagy közölni nem képes; 3- ha a tanú hamis tanúzásért vagy hamis esküért jogerősen el volt ítélve, habár büntetését kiállbtta; Képvh. iromány. 1910^-1915. IV. kötet. 10

Next

/
Oldalképek
Tartalom