Képviselőházi irományok, 1910. IV. kötet • 73. sz.

Irományszámok - 1910-73. Törvényjavaslat a polgári perrendtartásról

26 73. szám. a nélkül, hogy a saját ós azoknak a hozzátartozóinak szükséges tartása sérelmet szenvedne, akiknek tartására törvénynél vagy törvényes gyakorlatnál fogva köteles. Az, a kinek perlekedése már előre teljesen eredménytelennek mutatkozik, szegénységi jogban nem részesíthető. Nem részesíthető szegénységi jogban az a fél sem, aki mint engedményes lép fel, kivéve, ha valószínűnek mutatkozik, hogy az engedményezés nem a szegénységi jogon való perelhetés végett törtónt. Külföldieknek a szegénységi jogot eltérő nemzetközi megállapodás hiányában csak viszonosság esetében lehet megadni. Az igazságügyminiszternek a viszonosság felől tett nyilatkozata a bíróságokra kötelező. E nyilatkozatot kétség esetében hivatalból kell kikérni. 113. §. A szegénységi jog megadása következtében a fél: 1. egyelőre fel van mentve a szegénységi jog megadása iránti kérelem előterjesztésétől kezdődőleg az ügyben felmerülő illetékek és bélyegek fizetése alól; 2. a perköltség fedezéséül nem köteles biztosítékot adni; 3. jogot nyer arra, hogy ügyének egyelőre díjtalan vitelére ügyvédet rendeljenek ki számára (116. §.); 4. egyelőre fel van mentve a bírósági kiküldöttek díjainak és kiadásainak, a tanuk és szakértők illetményeinek, valamint a szükséges hirdetmények és az ügygondnok költségének fizetése alól ós ezeket az államkincstár előlegezi. 114. §. A szegénységi jog megadása az ellenféllel szemben a perköltség megtérítésének kötelezettségét nem érinti. 115. §. A szegénységi jog megadása a per bíróságánál Írásban vagy szóval kérhető. Ha a fél a perbíróság székhelyén kivül fekvő járásbíróság területén lakik vagy tartózkodik, kérelmét szóval lakhelyének vagy tartózkodási helyének járásbírósága előtt is előadhatja, a mely az erről felvett jegyzőkönyvet a perbírósághoz teszi át. A kérelemben a szükséghez képest elő kell adni a peres ügy állását a bizonyító eszközök megnevezésével. A kérelem mellett továbbá be kell mutatni a hatósági bizonyítványt, amely tanúsítja a félnek állását vagy foglalkozását, vagyoni viszonyait, az általa fizetendő egyenes állami adó mennyiségét, továbbá azt a körülményt, hogy jövedelme a lakhelyén szokásos közönséges napszámot nem haladja meg. Ha a fél a 112. §. második bekezdése alapján kéri a szegénységi jog megadását, a hatósági bizonyítványnak a fél állásán, foglalkozásán, vagyoni viszonyain és az általa fizetendő egyenes állami adó mennyiségén felül tanúsítania kell a félnek családi viszonyait azoknak a személyeknek a megnevezésével, akiknek tartásáról gondoskodni