Képviselőházi irományok, 1910. IV. kötet • 73. sz.

Irományszámok - 1910-73. Törvényjavaslat a polgári perrendtartásról

14 73. szám. Ötödik fejezet. Bírósági személyek kizárása. 59. §. A bíró már a törvénynél fogva nem járhat el olyan ügyben: 1. amelyben mint fél szerepel, vagy a féllel együtt jogosítva vagy kötelezve van, avagy a per eredményétől függő megtérítéssel tartozik; 2. amelyben felesége vagy volt felesége, jegyese, egyenes ágban rokona vagy sógora, oldalágban rokona unokatestvérig bezárólag, feleségének a testvére vagy testvérének a házastársa van az 1, pont értelmében érdekelve; 3. amelyben oly személy van az 1. pont értelmében érdekelve, akivel örökbefogadó szülői vagy nevelő szülői illetőleg gyermeki, vagy gyámi vagy gondnoki viszonyban áll; 4. amelyben mint valamelyik félnek törvényes képviselője, meghatalmazottja vagy ügyvéde közreműködött, továbbá amelyben valamelyik félnek törvényes képviselőjével, meghatalmazottjával vagy ügyvédével a 2. vagy a 3. pontban meghatározott viszonyban áll; 5. amelyben mint tanút vagy szakértőt kihallgatták; 6. amelyben, mint az alsóbíróságnak vagy választott bíróságnak a tagja, a megtámadott határozat hozatalában részt vett, vagy amelyben kiküldött vagy megkeresett bíróként járt el, amennyiben eljárásának vagy határozatának előterjesztés következtében való felülvizsgálásáról van szó. Az eljárás további folyamában nem vehet részt az a bíró, akire mint tanura hivatkoznak, ha a bíróság kihallgatását elrendeli. 60. §. A bíróság hivatalból ügyel arra, hogy az előbbi §. értelmében törvénynél fogva kizárt bíró az eljárásban részt ne vegyen. Az a bíró, akinek tudomása van arról, hogy ellene ilyen kizáró akadály van, azonnal köteles ezt a bíróság elnökének bejelenteni. A törvénynél fogva kizárt bírót bármelyik fél az eljárás bármely szakában kifogásolhatja. 61. §. Bármelyik fél kifogására ki kell zárni azt a bírót is, aki az ügyben aggályos. Aggályos a bíró, ha oly okok forognak fenn, amelyek az ügyre való tekintettel elfogulatlansága iránt alapos kétséget támasztanak. A bíró ellen hivatali kötelességére vonatkozólag elkövetett becsületsértés vagy rágalmazás, vagy ellene a per megindítása után tett bűnvádi vagy fegyelmi feljelentés magában véve aggályosság okául nem szolgálhat. A fél a bírót aggályosság okából többé nem kifogásolhatja, ha anélkül, hogy a már meglévő ós előtte ismert aggályossági okot érvényesítette volna, a bíró előtt tárgyalásba bocsátkozott, vagy előtte kérelmét terjesztett elő.