Képviselőházi irományok, 1910. III. kötet • 43-72. sz.

Irományszámok - 1910-46. A kereskedelemügyi m. kir. minister jelentése az országgyüléshez, a privigye-németprónai helyi érdekű vasut engedélyezése tárgyában

76 46. szám. >Más pályákkal csatlakozási szerződéseket, nemkülönben az állomások vagy egyes csatlakozó vonalrészek közös vagy együttes (péage-jog) haszná­latára, végül egyes iparvágányoknak a pályán való átvezetésére vonatkozó szerződéseket engedélyes csakis a kereskedelemügyi magyar királyi ministertől előzetesen kieszközölt engedély alapján köthet; viszont azonban köteles engedélyes más pályákkal ilynemű szerződésekre lépni, ha azoknak az enge­délyes vasutjához való csatlakozása, illetve a csatlakozási állomások vagy vonalrészek közös vagy együttes (péage-jog) használata, végül az iparvágá­nyoknak az engedélyes 'vasutján való átvezetése akár engedélyokiratilag, akár a kereskedelemügyi magyar királyi minister külön engedélyével bizto­si ttatott«. 8. §. A privigye—németprónai vonal a nagybólicz—privigyei törzsvonallal együtt az 1880. évi XXXI. törvényczikk 8. §-ának b) pontja alapján a magyar királyi államvasutak által kezelendő. V .-• ; 9. §. Az engedélyes köteles a forgalmi eszközöket (mozdonyokat motorkocsikat, személy- és teherkocsikat stb.) sineket és egyéb az épitésnél és az üzletnél szükséges gépeket, eszközöket, berendezési és felszerelési tárgyakat és elhasz­nálandó anyagokat az 1907. évi III. t.-cz 13. §-a értelmében közvetlenül vagy közvetve hazai iparostól, gyárostól vagy termelőtől beszerezni, azok belföldi származását igazolni és e részben magát bármily ellenőrzésnek alá­vetni. E kötelezettség alól csak a kereskedelemügyi magyar királyi ministertől esetenként előzetesen kikérendő engedély alapján lehet kivételnek helye. Az engedélyes vagy az épitési vállalat által megjelölendő épitésvezető megerősítése, valamint az épitésnél alkalmazott többi személyzet qualifikáczió­jának és alkalmazási módozatainak szabályozása a kereskedelemügyi magyar királyi ministernek tartatik fenn. Az engedélyes továbbá köteles a vasutépitésnél alkalmazott munkásokról az államvasuti építkezésekre vonatkozó feltótfüzetek általános határozmányai­nak 14. §-ában megállapított módon gondoskodni, mi mellett kiköttetik, hogy az épitésnél belföldi illetőségű munkások alkalmazandók. Ha valamely munkanemhez külön szakismerettel biró ós a magyar állam területén kellő számban, minőségben vagy elfogadható bér mellett meg nem szerezhető munkaerőre volna szükség, ilyennek alkalmazásához előzetesen a kereskedelemügyi magyar királyi minister engedélye kérendő ki. 10. §. A bevezetésben idézett engedélyokirat 18. §-ának helyébe a következő határozmányok lépnek: Engedélyes a társaság az 1888. évi XXXI. törvényczikk alapján enge­délyt kap és kötelezettséget vállal arra, hogy a vasútvonal mentén szükséges üzleti távirda, távbeszélő- és villamos jelzőberendezéseket a vasút területén

Next

/
Oldalképek
Tartalom