Képviselőházi irományok, 1910. III. kötet • 43-72. sz.

Irományszámok - 1910-44. A kereskedelemügyi m. kir. minister jelentése az országgyűléshez a budapesti helyi érdekű vasutak részvénytársaság által tervezett erzsébetfalva-csepeli h. é. vasutvonal engedélyezése tárgyában

40 44. szám. rendeltetésre, valamint a számba jövő egyéb körülményekre — megengedhetőnek fog találtatni, ilynemű kőfalak, úgyszintén kőburkolatok esetleg v habarcs nélkül, szárazon is lesznek rakhatók. Pályaáthidalások hídfői és szárnyai kőből, téglából vagy pprtlandczement betonból, tartószerkezetei pedig vasból lesznek előállitandók; azonban a pályaáthidalások egészen vasbetonból is készíthetők. A magyar királyi államvasutak budapest—zimonyi vonala fölött létesítendő pályaáthidalás három vágánynak megfelelő nyílással épitendő. Pályaáthidalások, valamint támasztó- és bélésfalak azon részei, melyek feltétlenül kőből lesznek készítendők, az illető szabványokban vagy építési részlettervekben fognak megjelöltetni, esetleg pedig rendeletileg megállapittatni. Útátjárók, párhuzamos utak, utszabályozások és kapubejárók állomási hozzájáró utakban, a szükséghez képest megfelelő számú és nyílású kőből, téglából, vagy betonból készült áteresztők vagy hidak építendők. Megjegyeztetik azonban, hogy állami, törvényhatósági és egyáltalán fontosabb közutakon épitendő műtárgyakra nézve az érvényben levő közúti szabványtervek mérvadók. Általános érvénynyel mindazon vasúti és közúti műtárgyakra nézve, melyeknél a fentebbiekben foglalt határozmányok értelmében fának az alkalmazása egyáltalában szóba jöhet, kiköttetik, hogy hidpadlózatokhoz, valamint alapczölöpökhöz és alaprácsokhoz csakis tölgy- vagy vörös fenyőfát szabad használni. Hidak és áteresztők, támasztó- és bélésfalak, valamint általában alapozást igénylő más építmények és munkák is minden körülmények közt teljesen, hordképesen, kellően szilárdan és akképen alapozandók, hogy az alapnak különösen egyenetlen ülepedése, csúszása, illetőleg elmozdulása, alámosása, felázása vagy felfagyása be ne állhasson. Mindezen követelmények szemmel tartásával az alapozások módja és mélysége minden egyes esetben — a terep- és talajviszonyoknak és a még egyébként figyelembe jövő körülményeknek, valamint egyes műtárgyakat és építményeket illetőleg az azokra nézve netalán más helyen külön előirt vagy előírandó feltételeknek megfelelően — az alapgödrök kiemelése és a felmerülő szükséghez képest esetleg a munkák végrehajtása közben fog megállapittatni. E tekintetben azonban határozottan kiköttetik, hogy a nőtt talajba 0.80 méternél kisebb mélységre lenyúló alapozást csak fagyálló kőzeten szabad előállítani, továbbá —- még legkedvezőbb viszonyok és legjobb minőségű talaj mellett is — csak azon különleges esetekben, mikor az illető falak. minden oldalról kellően széles és a terep színvonalától mérve legalább 080 méter magas feltöltéssel teljesen körülfogva, illetőleg védve vannak. Az összes áteresztők és hidak, támasztó- és bélésfalak, stb. mindennemű falazatainak előállításához kizárólag csakis román, vagy az esetről-esetre történő megállapításhoz, illetőleg elrendeléshez képest — portland-czement, homok és viz megfelelő arányú keverésével készítendő vízálló habarcsot szabad használni. A vastartószerkezetű és vasbeton műtárgyakra vonatkozó mindazon adatokat, melyek arra a czólra szükségesek, hogy a hidtörzskönyvek az érvényben álló, vagy netalán még kiadandó szabályzatoknak ós rendeleteknek megfelelőleg elkészíthetők legyenek, tartozik az engedélyes a tényleges kivi téllel mindenben megegyezően összeállítani és a felülvizsgálati műveletekkel együtt — mint ezek kiegészítő mellékleteit felterjeszteni.