Képviselőházi irományok, 1910. III. kötet • 43-72. sz.
Irományszámok - 1910-62. Törvényjavaslat a jászapáti-vámosgyörki helyi érdekű vasut engedélyezése és az ujszász-jászapátii helyi érdekű vasuttal való egyesitése tárgyában
62. szám. 425 a) postaszállítási átalányképen a vasút közforgalomba helyezése, illetve a postaszállitás tényleges megkezdése napjától számított egymást követő 50 éven át fizetendő 5.500 korona évi átalány 110.000 korona tőkeértékben; b) a helyi érdekű vasutak segélyezésére rendelt költségvetési külön adomány terhére ugyancsak 50 éven át fizetendő 8.080 korona óvj áradok 161.600 korona tőkeértékben oly kikötéssel, hogy ezen utóbbi hozzájárulás esetleg egy összegben, avagy megfelelő nagyobb részletekben is folyósitható legyen. A most emiitett állami hozzájárulások a 2,004.600 koronában megállapított tényleges építési és üzletberendezósi tőke 5 48, illetve 806°/o-át, vagyis együtt 13 , 54°/o-át teszik, s igy az 1888. évi IV. törvényczikkben megszabott 10—10°/o-os, vagyis összesen 20°/o-os maximumon jóval alul maradnak. A kilátásba helyezett és tőkeértékben összesen 271.600 koronát tevő állami hozzájárulás számításba vételével a 701.600 korona törzsrészvénytőke teljesen fedeztetett. A jászapáti—vámosgyörki helyi érdekű vasútvonal üzletének kezelése a magyar királyi államvasutakra ruháztatott át, még pedig oly kikötéssel, hogy a magyar királyi államvasutakat az üzletkezelésért ugy a jászapáti— vámosgyörki, mint a már meglevő ujszász—jászapátii vonal összbevételeinek 52°/0-a illeti meg. Egyebekben az engedélyezés feltótelei megyegyeznek a helyi érdekű vasutakkal szemben kiköttetni szokott épitósi, üzletberendezési ós egyéb engedélyezési feltótelekkel. Az ujszász—jászapátii helyi érdekű vasúttársaság által tervezett folytatólagos vonalra vonatkozó lényegesebb engedélyezési feltóteleket a fentiekben előadván, ugy az ezen folytatólagos vonalra kiadandó engedély, valamint a társaságnak ujszász—jászapátii vonalára a volt közmunka- és közlekedésügyi minister által 1884.évi április hó 12-ón 8.922. szám alatt kiadott engedélyokirat (Magyarországi Rendeletek Tára 1884. évi folyam 79. szám) és ugyancsak a nevezett minister által 1885. évi január hó 12-én 1.001. szám alatt, kiadott engedély okirati függelék (Magyarországi Rendeletek Tára 1885. évi folyam 14. szám) egyesítését tartalmazó egységes engedélyokirat lényegesebb határozmányainak ismertetésére térek át. Az egyesitett vonalak egységes tényleges épitósi és üzletberendezési tőkéje a dolog természeténél fogva akként állapíttatott meg, hogy az ujszász— jászapátii törzsvonal ós az uj vonal tényleges épitósi és üzletberendezési tőkéje összeadattak. A mi a törzsvonal építési és üzletberendezési tényleges tőkéjének alakulását illeti, mindenekelőtt megjegyzendő, hogy a törzsvonal eredeti tényleges építési tőkéje 1,210.920 koronára rúgott. Minthogy azonban az engedélyes ujszász—jászapátii helyi érdekű vasút részvénytársaság a különböző üzletóvek alatt üzlete feleslegeiből több rendbeli, a pálya álladókának értékét emelő hasznos beruházásokat eszközölt, ennélfogva ezeknek költségei az épitósi tőkébe szintén betudandók voltak. Ezen beruházások a társaság könyveinek bizottsági megvizsgálása alapján 34.972 korona 18 fillérben állapíttattak meg. Tekintettel pedig arra, hogy a társaság az üzleti jövedelmeiből alkotott 13.166 korona 39 fillér tartalékalapot is beruházási czólokra felajánlotta, az épitósi tőke keretében ezen összeg is elismerendő volt. Ekként tehát az ujszász—jászapátii törzsvonal tényleges épitósi és üzletberendezési tőkéje l,210.920 + 34.927-18 + 13.166-39 korona összesen és kereken 1,259.000 koronában volt megállapítandó. Képvtí. iromány. 1910—1915. III. köte\ 54
