Képviselőházi irományok, 1910. III. kötet • 43-72. sz.
Irományszámok - 1910-44. A kereskedelemügyi m. kir. minister jelentése az országgyűléshez a budapesti helyi érdekű vasutak részvénytársaság által tervezett erzsébetfalva-csepeli h. é. vasutvonal engedélyezése tárgyában
44. szám. 37 részlettervek és munkarajzok. Ugy a szabványokat, valamint az épitésre vonatkozó összes többi terveket is 2—2 példányban kell előzetes jóváhagyás végett felterjeszteni. Az emiitett állam vasúti szabványok érvényessége tekintetében kivételnek csak annyiban lehet helye, a mennyiben az alábbi fejezetek netalán eltérő megállapításokat tartalmaznának, vagy a mennyiben a helyi érdekű vasút üzemrendszere és a különleges helyi viszonyok a szabványoktól való eltérést indokolnák, illetve egyes munkákra, építményekre ós berendezésekre nézve szükségessé teszik. II. Alépítmény. A vasút alépítménye két vágányra készítendő. A legnagyobb emelkedés, illetve esés 20°/co-el állapittatik meg. A kanyarulatoknak a nyilt pályán 75 méternél kisebb félátmérővel nem szabad birniok. A vasút irány- és lejtési viszonyait a kivitel czéljaira készítendő építési tervezetben a kereskedelemügyi minister engedélye nélkül nem szabad akként megválasztani, illetőleg olyképen megváltoztatni, hogy azok kedvezőtlenebbek legyenek a vasút költségelóse és engedélyezése alapjául szolgáló tervekben előtüntetett, illetőleg megállapított irány- és lejtviszonyoknál. A vasút mindazon vonalrószeken, a hol az külön pályatesttel nem bír, az utak, utczák és terek színvonalába lévén fektetendő, az ennek következtében szükségessé váló kiegyenlítések (sülyesztések vagy emelések) az illető utak, utczák és terek, illetve azok burkolatának megfelelő szabályozásával eszközlendők; azon vonalrészeken ellenben, hol a helyi érdekű xasut számára külön pályatest létesítendő, az utóbbinak szabványos koronaszélessége, az alépítmény felszínében, vagyis a kavicságy alsó felületének magasságában mérve legalább 80 méter legyen. Görbületekben a töltés külső oldala a túlemelésnek és a vágány kibővítésének megfelelően kiszélesítendő. A töltések — azok magasságához és anyagához képest — bezárólag 2'5 méter magasság IV2 vagy l 1 /^ lábas lejtőkkel, ennél nagyobb magasságnál pedig legalább IV2 lábas lejtőkkel létesítendők. A bevágások lejtői általában az anyag nemének és minőségének, valamint a még egyébként figyelembe jövő viszonyoknak és körülményeknek megfelelően állitandók elő. Vízszintesben vagy csekély lejtésben fekvő bevágások oldalárkai megfelelő fenékeséssel tervezendők és készítendők. Az anyagárkok külső lejtői egy lábasnál meredekebbek nem lehetnek, azoknak töltésfelőli lejtői ellenben ugyanoly rézsűvel készítendők, mint maguk a töltések. Az anyagtermelési és lerakási helyek mindig szabályos alakkal, a földterületek lehető kímélésével, köz- és magánérdekek károsítása nélkül és ugy létesítendők, hogy azok a közlekedésnek és vízlefolyásnak, valamint a pályatest és tartozékai előállításának és fentartásának, nemkülönben az állomási vágányzat meghosszabbításának akadályul ne szolgáljanak vagy veszélyt ne képezhessenek, továbbá, hogy azok közegészségügyi, közrendészeti és mezőgazdasági szempontból kifogás alá ne essenek. Az anyagárkok és egyéb anyag-
