Képviselőházi irományok, 1910. III. kötet • 43-72. sz.

Irományszámok - 1910-57. A kereskedelemügyi m. kir. minister jelentése az országgyüléshez a csantavéri h. é. vasut engedélyezése tárgyában

57. szám. 369 idején uj építkezésekhez vagy fentartási munkálatokhoz való használatára vonatkozólag a császári és királyi közös hadügyministerium által kiadattak vagy megállapittatni fognak. Háború ós mozgósitás esetén köteles az engedélyes a szabadságosokat és a tartalékosokat a szabályszerű igazolvány alapján a lakhelyükhöz legközelebb eső állomástól a rendeltetési helyig legközelebb eső állomásig a katonai leszállított díjszabás alkalmazásával szállítani. A katonai szállításokra vonatkozó fenti határozatok és kedvezmények önként órthetőleg érvényesek a szolgálatban utazó magyar királyi honvédségre és azon csapatokra, melyek mint a hadsereg kiegészítő részei, a népjog oltalma alatt állanak. Végül köteles az engedélyes feltétlenül alkalmazkodni azon határozatokhoz, melyek a hadsereg, haditengerészet és a honvédség kiszolgált altisztjeinek alkalmazására vonatkozólag az 1873. évi II. törvónyczikkben megállapitvák. 16. §. Az állami tisztviselők, hivatalnokok ós szolgák, kik a vasutak igazgatása és üzlete felett őrködő hatóságok megbízásából vagy az állam érdekeinek ezen engedélyokirat alapján való megóvása végett, vagy jövedéki czólokból a vasutat használják és azt, hogy az illetékes hatóság által megbízattak, igazolják, uti málnáikkal együtt ingyen szállitandók. " 17. §. Az engedélyes a jelen engedélyokirat tárgyát képező vasúti vonalon vagy annak csak egyes részein is a kereskedelemügyi magyar királyi minister kívánatára a magyar királyi postát szállítani köteles. A postaszállitás feltóteleit az 1888. évi IV. törvónyczikk 4. § ának b) pontja értelmében a kereskedelemügyi magyar királyi minister rendeleti utón fogja megállapítani. A vasút igazgatósága és alárendeltjei vagy az utóbbiak közt váltott szolgálati levelezés a vasúti közegek által postabérmentesen szállítható. 18. §. Engedélyes az 1888. évi XXXI. törvónyczikk alapján engedélyt kap és kötelezettséget vállal arra, hogy a vasútvonal mentén szükséges üzleti távírda, távbeszélő és villamos jelző berendezéseket a vasút területén felállíthassa, jelen engedélyokirat hatályának tartama alatt szakadatlanul üzletben tartsa és a szükséghez képest bővíthesse; míg azon berendezések felállítására ós azon bővítésekre, melyeknél a támszerkezetek elhelyezése czéljából a vasút területéhez nem tartozó ingatlanok igénybevétele szükséges, a kereskedelemügyi magyar királyi ministertől mindenkor külön engedély kérendő. Az engedélyes az összes üzleti távirdákat és távbeszélőket és villamos jelzőberendezéseket illetőleg szorosan alkalmazkodni köteles az 1888. évi XXXI. törvónyczikk s az ennek végrehajtása tárgyában 1890. évi július hó 18-án 23.445. szám alatt kiadott szabályrendelet és a hazai vasutakkal a Képvh. iromány. 1910—1915. Hl. kötet. 47