Képviselőházi irományok, 1910. III. kötet • 43-72. sz.
Irományszámok - 1910-57. A kereskedelemügyi m. kir. minister jelentése az országgyüléshez a csantavéri h. é. vasut engedélyezése tárgyában
364 57. szám. 5. §. A vasút kiépítése ós üzlete czéljaira a kisajátítási jog az 1881. évi XLI. törvényczikk értelmében ezennel engedélyeztetik. Engedélyes a kisajátítási és kártalanítási ügyelet, utóbbiakat annyiban, a mennyiben a birói útra nem tereitettek volna, a jelen engedélyokirat 10. §-ában foglalt jogkövetkezmények terhe alatt rendezni tartozik. 6. §. A m. kir. államvasutak Csantavér állomásához való csatlakozás, úgyszintén a csatlakozás folytán szükséges építkezések és átalakítások eszközlése, valamint a csatlakozási állomásnak közös használata iránt engedélyes a m. kir. államvasutak igazgatóságával a kereskedelemügyi magyar királyi minister előző jóváhagyásának fentartása mellett egyezségre lépni köteles. A csatlakozás, illetve közös használatra való berendezés folytán a csatlakozási közös állomáson szükségessé váló uj építkezések és átalakítások költségeit engedélyes az uj építési tőkéből fedezni tartozik. Más pályákkal csatlakozási szerződóseket, nemkülönben az állomások vagy egyes csatlakozó vonalrószek közös vagy együttes (péage-jog) használatára, végül egyes iparvágányoknak a pályán való átvezetésére vonatkozó szerződéseket engedélyes csakis a kereskedelemügyi magyar királyi ministertől előzetesen kieszközölt engedély alapján köthet; viszont azonban köteles engedélyes más pályákkal ilynemű szerződésekre lépni, ha azoknak az engedélyes vasutjához való csatlakozása, illetve a csatlakozási állomások vagy vonalrészek közös vagy együttes (péage-jog) használata, végül az iparvágányoknak az engedélyes vasutján való átvezetése akár engedélyokiratilag, akár a kereskedelemügyi magyar királyi minister külön engedélyével biztosíttatott. A mennyiben pedig ugy ezekre nézve, mint a kocsikölcsönzés ós minden ezekért járó kárpótlás tárgyában az illető vasúti vállalatok között egyezmény létre nem jöhetne, a feltételeket a kereskedelemügyi magyar királyi minister fogja rendeleti utón az érdekelt felekre nézve kötelezőleg megállapítani. 7. & Az engedélyezett vasút megépítéséhez és üzleti megfelelő berendezéséhez szükséges tényleges tőke 863.000 K, azaz nyolczszázhatvanháromezer koronában állapittatik meg, mely tőkéből forgalmi eszközök beszerzésére engedélyes 82.000 koronát tartozik fordítani. Az ezen tényleges tőkének beszerzésére szükséges névleges összeget (alaptőke) a kereskedelemügyi magyar királyi minister a magyar királyi pénzügyministerrel egyetórtőleg állapítja meg. Ugyancsak a tényleges tőkéből 8.000 K rendes tartalékalap, 4.000 K pedig külön tartalékalap képzésére kihasítandó és a rendes tartalékalap készpénzben, \ j a,gj a h. é. vasút építésére és üzletére alakítandó részvénytársaságnak a kibocsátási árfolyamon számított elsőbbségi részvényeiben, a külön tartalékalap pedig kizárólag készpénzben, külön-külön kezelendő. A külön tartalékalap az engedélyezési tárgyalásról felvett jegyzőkönyv-
