Képviselőházi irományok, 1910. III. kötet • 43-72. sz.
Irományszámok - 1910-56. A kereskedelemügyi m. kir. minister jelentése az országgyüléshez a budapesti helyi érdekű vasutak Kerepes állomásától folytatólag a m. kir. államvasutak Gödöllő állomásáig vezetendő helyi érdekű vasut engedélyezése tárgyában
56. szám. 349 E tekintetben azonban határozottan kiköttetik, hogy a nőtt talajba 0-80 méternél kisebb mélységre lenyúló alapozást csak fagyálló kőzeten szabad előállitani, továbbá — még legkedvezőbb viszonyok és legjobb minőségű talaj mellett is — csak azon különleges esetekben, mikor az illető falak minden oldalról kellően széles ós a terep színvonalától mérve legalább 0-80 m. magas feltöltéssel teljesen körülfogva, illetőleg védve vannak. Az összes áteresztők ós hidak, támasztó- ós bélésfalak stb. mindennemű falazatainak előállításához kizárólag csakis román vagy — az esetről-esetre történő megállapításhoz, illetőleg elrendeléshez képest — portland-czement, homok és viz megfelelő arányú keverésével készítendő vízálló habarcsot szabad használni. A vastartószerkezetű és vasbeton-műtárgyakra vonatkozó mindazon adatokat, melyek arra a czélra szükségesek, hogy a hidtörzskönyvek az érvényben álló, vagy netalán még kiadandó szabályzatoknak és rendeleteknek megfelelőleg elkészíthetők legyenek, tartozik az engedélyes a tényleges kivitellel mindenben megegyezően összeállítani és a felülvizsgálati műveletekkel együtt — mint ezek kiegészítő mellékleteit —• felterjeszteni. Község belsőségébe eső oly vonalszakaszon, a hol a helyi érdekű vasút közúti terület színvonalába helyezendő, a közterületnek a vasúthoz csatlakozó részei a sin magasságának megfelelően szabályozandók. Ugyanott a csapadókvizeknek nyílt vagy zárt csatornákban való levezetéséről engedélyes gondoskodni tartozik, ha azok rendes lefolyása a vasút által megzavartatnék. Későbbi út- vagy utczarendezések esetén engedélyes a helyi érdekű vasút fekszinét az útrendezés figyelembe vételével egyidejűleg szintén megfelelően megváltoztatni tartozik. Útszabályozások, útáthelyezések és útátjárók felépítménye, az eredeti út felépítményének megfelelően állítandó elő. Oly utaknál pedig, melyek kavicsolva egyáltalában nincsenek, az útátjárók mindkét sinszáltól számítandó 8—8 m. hosszúságban 15 cm., azontúl pedig 10 cm. vastagságban kavicsolandók. Egyes fontosabb útátjárók — az esetről-esetre megállapítandó mértékben — kőburkolattal látandók el. Az állomási hozzájáró utak — a mennyiben a közigazgatási bejárásokról vagy esetleges pótbejárásokról felvett jegyzőkönyvek és az azokat helybenhagyó vagy később kiadandó ministeri rendeletek egyes hozzájáró utakra nézve eltérő megállapításokat nem tartalmaznának, — valamint az állomási fönsikon kocsiközlekedésre szolgáló területek 0-15 m. vastag kőalappal és 0-15 m. vastag kavicsboritással létesítendők. Az állomások előtereinek, illetőleg kezelési területeinek és rakhelyeinek azon részei, melyek kocsiközlekedésre nem szolgálnak, rendszerint 10 cm. vastag kavicsróteggel boritandók. Az őrházi fensikok, valamint a vontatási telepeknek vágányzatok és építmények által el nem foglalt részei 5 cm. vastag kavicsboritással látandók el. Az állomásokon a fensiknak és különösen a vágányok beágyazásának szárazon tartására — a szükséghez képest — szabványszerű szivárgók létesítendők. Minden állomáson kert számára legalább 400 m 2 , és minden egyes állomási és vonalőrháznál szintén kertnek legalább 1.000 m 2-nyi, a czélra alkalmas fekvésű és minőségű földterület beváltandó, illetőleg kisajátítandó. Az állomási kertek abban az esetben, ha azok a tervszerinti helyen nem esnek vizenyős, mocsaras vagy ár-, illetőleg belvizterületekre, feltöltetlenül hagyhatók, de a szükséghez képest termőfölddel boritandók.
