Képviselőházi irományok, 1910. III. kötet • 43-72. sz.
Irományszámok - 1910-55. A kereskedelemügyi m. kir. minister jelentése az országgyüléshez a budapest-budfoki h. é. villamos vasut második vágányának és az e vasut folytatásaként Budafoktól Nagytétényig vezetendő vonal engedélyezése tárgyában
328 55. szám. hagyás alá. Ezen szabványok alapján lesznek kidolgozandók a különböző munkák, műtárgyak, épületek és egyéb épitmények kiviteléhez szükséges részlettervek és munkarajzok. Ugy a szabványokat, valamint az épitósre vonatkozó összes többi terveket is 2—2 példányban kell előzetes jóváhagyás végett felterjeszteni, kivéve a székesfőváros határában vezetett vonalrószre vonatkozó tervezeteket, melyek az illetékes fővárosi hatóságok utján 4—4 példányban lesznek jóváhagyásra bemutatandók. Az emiitett államvasuti szabványok érvényessége tekintetében kivételnek csak annyiban lehet helye, a mennyiben az alábbi fejezetek netalán eltérő mégállapitásokat tartalmaznának, vagy a mennyiben a helyi érdekű vasútvonalnak villamos üzem rendszere és részben közutakon való vezetése a szabványoktól való eltérést indokolná, illetve egyes munkákra, építményekre és berendezésekre nézve szükségessé teszi. II. Alépítmény. A budafok—nagytétényi vonalmeghosszabbitás alépitménye egy vágányra készítendő ugyan, de a kisajátitás már oly mérvben eszközlendő, hogy a második vágány létesítésére szükséges összes területek szintén rendelkezésre álljanak; a 40 bejárási szelvénytől kezdve azonban Nagytétény község főutczájában a pálya két vágányra építendő. A budapest—budafoki vonalrész második vágányának létesítésével kapcsolatosan teljesítendő pályaátépitési munkálatok oly módon végzendők, hogy ezen vonalrész legnagyobb emelkedése, illetve esése 33°/oo lehet, ellenben a nagytétényi vonalmeghosszabbitás legnagyobb emelkedése, illetve esése 6°/oo-el állapittatik meg. A kanyarulatoknak a nyilt pályán 50 m.-nél kisebb félátmérővel nem szabad birniok, azokon a vonalrészeken azonban, a hol vasúti teherkocsik is közlekednek, a görbületi sugár 60 m.-nél kisebbre nem vehető. A vasút irány- és lejtési viszonyait a kivitel czéljaira készítendő építési tervezetben a kereskedelemügyi minister engedélye nélkül nem szabad akként megválasztani, illetőleg olyképen megváltoztatni, hogy azok kedvezőtlenebbek legyenek a vasút költségelése ós engedélyezése alapjául szolgált tervekben előtüntetett, illetőleg megállapított irány és lejtviszonyoknál. A vasút mindazon vonalrészeken, a hol az külön pályatesttel nem bir, az utak, utczák és terek színvonalába lévén fektetendő, az ennek következtében szükségessé való kiegyenlítések (sülyesztósek vagy emelések) az illető utak; utczák és terek, illetve azok burkolatának megfelelő szabályozásával eszközlendők. Megjegyzendő, hogy későbbi ut- vagy utczarendezések esetén engedélyes a vasutvonalak fekszinét és a vasút tartozékaiban netán szükséges egyéb átalakításokat egyidejűleg szintén megfelelően megváltoztatni, illetőleg foganatosítani tartozik. Azon vonalrészeken, a hol a vasutvonalak számára külön alépítmény, illetőleg pályatest létesítendő, az utóbbinak szabványos koronaszélessége, az alépítmény felszínében, vagyis a kavicságy alsó felületének magasságában nézve, egyvágányú elrendezés esetén legalább 4"0 méter, két vágány esetére legalább 7'7 m. legyen.
