Képviselőházi irományok, 1910. III. kötet • 43-72. sz.

Irományszámok - 1910-43. A kereskedelemügyi m. kir. minister jelentése az országgyűléshez a nagyszeben-szentágotai h. é. vasut engedélyezésének megtörténtéről

20 43. szám. különösen egyenletlen ülepedése, csúszása, illetve elmozdulása, alámosása, fel­ázása vagy felfagyása be ne állhasson. Mindezen követelmények szemmel tartásával az alapozások módja ós mély­sége minden egyes esetben — a terep- és talajviszonyoknak és a még egyébként figyelembe jövő körülményeknek, valamint egyes műtárgyakat és építménye­ket illetőleg az azokra nézve netalán más helyen külön előirt vagy előirandó feltételeknek megfelelően — az alapgödrök kiemelése és a felmerülő szükség­hez képest esetleg a munkák végrehajtása közben fog megállapittatni. E tekintetben azonban határozottan kiköttetik, hogy 080 méternél bizonyos mértékig kisebb mélységre a természetes, nőtt talajba lenyúló alapozást — még legkedvezőbb viszonyok és legjobb minőségű talaj mellett is — csak azon különleges esetekben szabad előállítani, a melyekben az illető falak minden oldalról kellően széles ós a terep színvonalától mérve legalább 0-80 m. magas feltöltéssel teljesen körülfogva, illetve védve vannak. Az összes átereszek és hidak, támasztó- ós bélésfalak stb. minden­nemű falazatainak előállításához kizárólag csakis román, vagy — az esetről­esetre történő megállapításhoz, illetve elrendeléshez képest >- portland­czement, homok és viz megfelelő arányú vegyítésével készítendő vízálló habarcsot szabad használni. A vas-hordszerkezetű műtárgyakra vonatkozó mindazon adatokat, melyek arra a czélra szükségesek, hogy a hidtörzskönyvek az érvényben álló, vagy netalán még kiadandó szabályzatoknak és rendeleteknek megfelelőleg elkészít­hetők legyenek, tartoznak az engedélyesek a tényleges kivitellel mindenben megegyezően összeállítani és a felülvizsgálati műveletekkel együtt — mint ezek kiegészítő mellékleteit — felterjeszteni. Útszabályozások, útáthelyezósek és útátjárók felépítménye, az eredeti út felépítményének megfelelően, vagy kőalapból és kavicsból, vagy csak kavicsból állítandó elő. Oly utaknál pedig, melyek kavicsolva egyáltalában nincsenek. az útátjárók mindkét sinszáltól számítandó 8 — 8 m. hosszúságban 15 cm., azontúl pedig 10 cm. magasságban kavicsolandók. Az áEomási hozzájáró utak — a mennyiben a közigazgatási bejárásokról, vagy esetleges pótbejárásokról felvett jegyzőkönyvek és az azokat helyben­hagyó vagy később kiadandó ministeri rendeletek egyes hozzájáró utakra nézve eltérő megállapításokat nem tartalmaznának, — valamint az állomási fönsikon kocsiközlekedésre szolgáló területek 0­20 m. vastag kavicsboritással létesítendők. Az állomások előtereinek, illetve kezelési területeinek és rakhelyeinek azon részei, melyek kocsiközlekedésre nem szolgálnak, rendszerint 10 cm. vastag kavicsréteggel boritandók. Az őrházi fensikok, valamint a vontatási telepeknek vágányzatok és építmények által el nem foglalt részei 5 cm. vastag kavicsboritással látan­dók el. Az állomásokon a fensiknak és különösen a vágányok beágyazásának szárazon tartására, a szükséghez képest szabványszerű szivárgók létesítendők. Minden állomáson kert számára legalább 400 m 2 és minden egyes állo­mási és vonalőrháznál szintén kertnek legalább 1000 m 2-nyi, a czélra alkal­mas fekvésű ós minőségű földterület beváltandó, illetőleg kisajátítandó. Az állomási kertek abban az esetben, ha azok a tervszerinti helyen nem esnek vizenyős, mocsaras vagy ár-, illetőleg bel vízterületekre, feltöltetlenül hagyha­tók, de mindenkor a szükséghez képest termőfölddel boritandók. •. . >

Next

/
Oldalképek
Tartalom