Képviselőházi irományok, 1910. III. kötet • 43-72. sz.
Irományszámok - 1910-52. A kereskedelemügyi m. kir. minister jelentése az országgyüléshez a nyitra-üzbég-radosnai helyi érdekű vasut engedélyezése tárgyában
238 52. szám. A helyi érdekű vasút hossza 24-2 kilométer s a pálya olyan, hogy azon a vonatok óránként 40 kilométer legnagyobb sebességgel közlekedhetnek. A legnagyobb emelkedés, illetve esés 10°/oo-ben állapittatott meg. A kanyarulatok a nyilt pályán 300 méternél kisebb félátmérővel nem bírnak, kivéve a radosnai kőbányába vezetendő vontatóvágány, a hol is a legkisebb fólátmérő 200 méterben állapíttatott meg. Az aczólbó] gyártott sínek folyóméterenként 23 6 kilogramm súlyúak és függő sinkötés alkalmazásával oly sűrűn rakott talpfákon helyeztettek el, hogy igénybevételük 6.000 kilogramm keróknyomás alatt négyzetczenti méterenként 1.000 kilogrammot meg ne haladjon. A helyi érdekű vasúton a csatlakozás folytán előálló szükséghez képest megfelelően átalakított ós kibővített Nyitra és Üzbég m. kir. államvasuti állomásokon kívül a következő állomások és rakodóhelyek létesíttettek : 1. Leheny-puszta rakodóhely . . . 150 méter hosszban 2. Assakürt állomás 250 » » 3. Merőcze » . .• . . . 365 » » 4. Nezsetterippóny » ...... 250 >> » 5. Nagyrippóny » ..... 250 » » 6. Radosna vég- és mozdonyállomás . 395 » » 7. Radosnai kőbánya rakodóhely . . 150 » » A helyi érdekű vasút tényleges építési és üzletberendezósi tőkéje 2,503.000 koronában, vagyis pályakilométerenkónt 103.429 koronában állapíttatott meg, mely összegből forgalmi eszközök beszerzésére 186.000 korona, rendes tartalékalap képzésére 12.100 korona, végül a/utóhomok és hófúvás elleni vódművek létesítésére, valamint a vizek használhatóvá tétele költségeinek fedezésére" szolgáló külön tar'alékalap képzésére pedig 8.900 korona volt fordítandó. A külön tartalékalapnak rendeltetés szerinti felhasználása után fenmaradó része a rendes tartalékalaphoz csatolandó. A 2,503.000 korona tényleges építési ós üzletberendezósi tőke 35°/o-a, vagyis kereken 876.200 korona erejéig törzsrészvények, 65°/o-a, vagyis 1,626.800 korona beszerzése czóljából pedig 78°/o-os kibocsátási árfolyamon számított és 5°/o-os maximális osztalékra jogosító elsőbbségi részvények bocsáttattak ki. A 876.200 K törzsrószvénytőke fedezésére a következő érdekeltségi hozzájárulások vétettek számításba: 1. Nyitra vármegye . .. '. . . . 50.000 K. 2. A vonalmenti községek részéről . 175.000 •> 3. Magánosok . 172.000 K. Összesen . . . 397.000 K. Az 1888. évi IV. t.-cz. 4., illetve 7. §§-ai alapján törzsrészvények ellenében a helyi érdekű vasút javára a következő állami hozzájárulások biztosíttattak : a) a m. kir. posta ingyen szállítása fejében átalányképen a vasút közforgalomba helyezése, illetve a postaszállitás tényleges megkezdése napjától számított egymásután következő 50 éven át fizetendő évi 5.000 K átalány 100.000 K tőkeértékben;