Képviselőházi irományok, 1910. III. kötet • 43-72. sz.

Irományszámok - 1910-51. A kereskedelemügyi m. kir. minister jelentése az országgyüléshez a hőlak-nemsó-ledniczrónai helyi érdekű vasut engedélyezése tárgyában

220 51. szám. alakítandó részvénytársaság az engedélyest a jelen engedélyokirat alapján megillető jogokat és kötelezettségeket változatlanul ós minden fentartás nélkül kötelezőleg átvenni tartozik. A részvénytársaság megalakításához szükséges alapszabályok a kibocsátandó czímletek és szelvényeik 'mintáival együtt, átvizsgálás ós jóváhagyás végett a kereskedelemügyi magyar királyi ministerhez felterjesztendők s a nevezett minister részéről az alapszabályokban, valamint a czímletek ós szelvényeik mintáinak tervezetében kivánt módosítások feltétlenül foganatositandók. Az alapszabályokba mindenesetre felveendő, hogy az évenkinti tiszta jövedelemnek egy meghatározott minimális százaléka a jelen engedélyokirat 7. §-a szerint az építési tőkéből kihasított tartalékalap növelésére fordittassók. Felveendő továbbá az is, hogy azon esetre, ha az alább megállapított engedélytartam alatt jövedelem hiánya miatt az összes részvények törleszthetők nem lennének, a törlesztetlenül maradt részvények tulajdonosai részvényeiknek beváltását, vagy e czímen bárminemű kárpótlást az államtól nem igényelhetnek. A társaság szókhelye Budapest s hivatalos ügykezelési nyelve kizárólag a magyar. V .. . , . / -" 22. §. A jelen engedély tartama a fenti 2. §-ban idézett ideiglenes vasutengedólyezési szabály 9. §. a) pontja alatt kimondott oltalommal és az 1880. évi XXXI. törvónyczikk 2. §-a, illetve az 1888. évi IV. törvényczikk 2. §-ának b) ós c) pontjai szerint az állam részére biztosított megváltási jog épségben tartásával a jelen engedélyokirat kelte napjától számítandó, egymásután következő 90 évben állapittatik meg. Ezen 90 év leteltével a vasút és annak összes tartozékai ingyen és tehermentesen mennek át a magyar állam tulajdonába és szabad haszonélvezetébe, illetve engedélyes, vagy jogutódjai ezen vasutat teljes jókarban, ingyen és tehermentesen tartoznak az államnak átadni. A pálya engedélyének ós üzletének átruházása, valamint a pálya és tartozókainak £üggö kölcsönökkel való jelzálogi megterheltetóse tekintetében az 1888. évi IV. törvényczikk 2. §-ának a) pontja, illetőleg az ezen törvény 10. §-ában foglalt határozatok irányadók. Az 1880. évi XXXI. törvényczikk 2. §-ában ós az 1888. évi IV. tör vényczikk 2. §-ának b) és c) pontjaiban előirt megváltás esetében a megváltás módozatai tekintetében ugyancsak az idézett törvónyczikkek határozatai irányadók. Mindkét esetben átveszi a magyar állam saját tulajdonába, birtokába ós haszonélvezetébe a pálya területét és földjét, a föld és műmunkálatokat, a fel- és alépítményeket minden hozzátartozókkal, úgymint forgalmi eszközökkel, pályaudvarokkal, fel- és lerakodóhelyekkel, a vasút üzletéhez tartozó épületekkel az indulási és érkezési helyeken levő őr- és felvigyázóházakkal, távírda, távbeszélő ós villamos jelzőberendezésekkel, minden felszerelvényekkel, ingó és ingatlanokkal egyetemben, valamint a 7-ik §-ban megjelölt rendes és külön tartalékalapoknak az átvétel idejében fennálló vagyonát; ellenben az engedélyes, vagy jogutódai megtartják az általuk folytatott üzlet alatt jövedelmi fölöslegeikből alkotott netáni tartalékalapot ós a künnlevő cselekvő követeléseket, valamint azon építkezéseket, a melyek megszerzésére, vagy