Képviselőházi irományok, 1910. III. kötet • 43-72. sz.

Irományszámok - 1910-48. A kereskedelemügyi m. kir. minister jelentése az országgyüléshez a vágsellye-negyedi helyi érdekű vasut engedélyezése tárgyában

130 48. szám. béke idején uj építkezésekhez vagy fentartási munkálatokhoz való használa­tára vonatkozólag a császári és királyi közös hadügyministerium által ki­adattak vagy megállapittatni fognak. Háború ós mozgósítás esetén köteles az engedélyes a szabadságosokat és tartalékosokat a szabályszerű igazolvány alapján a lakhelyükhöz leg­közelebb eső állomástól a rendeltési helyhez legközelebb *eső állomásig a katonai leszállított díjszabás alkalmazásával szállítani. A katonai szállításokra vonatkozó fenti határozatok ós kedvezmények önként érthetőleg érvényesek a szolgálatban utazó magyar királyi honvéd­ségre és azon csapatokra, melyek mint a hadsereg kiegészítő részei a népjog oltalma alatt állanak. Végül köteles az engedélyes feltétlenül alkalmazkodni azon határozatok­hoz, melyek a badsereg, hadi tengerészet és a honvédség kiszolgált altisztjei­nek alkalmazására vonatkozólag az 1873. évi II. törvényczikkben meg­állapitvák. , 16. §. Az állami tisztviselők, hivatalnokok ós szolgák, kik a vasutak igazgatása ós üzlete felett őrködő hatóságok megbízásából vagy az állam érdekeinek ezen engedélyokirat alapján való megóvása végett, vagy jövedéki czólokból a vasutat használják és azt, hogy az illetékes hatóság által megbízattak, igazolják, uti málháikkal együtt ingyen szállitandók. 17. §. Az engedélyes a jelen engedélyokirat tárgyát képező vasúti vonalon vagy annak csak egyes részein is, a kereskedelemügyi magyar királyi minis­ter kívánatára a magyar királyi postát szállítani köteles. A postaszállitás feltételeit az 1888. évi IV. törvónyczikk 4. §-ának b) pontja értelmében a kereskedelemügyi magyar királyi minister rendeleti utón fogja megállapitani. A vasút igazgatósága és alárendeltjei, vagy az utóbbiak közt váltott szolgálati levelezés a vasúti közegek által postabérmentesen szállítható. 18. §. Engedélyes az 1888. évi XXXI. törvónyczikk alapján engedélyt kap"es kötelezettséget vállal arra, hogy a vasútvonal mentén szükséges üzleti távírda, távbeszélő- ós villamosjelző-berendezéseket a vasút területén felállíthassa, jelen engedélyokirat hatályának tartama alatt szakadatlanul üzletben tartsa és a szükséghez képest bővíthesse; míg azon berendezések felállítására és azon bővítésekre, melyeknél a támszerkezetek elhelyezése czéljából a vasút területé­hez nem tartozó ingatlanok igénybevétele szükséges, a kereskedelemügyi magyar királyi ministertől mindenkor külön engedély kérendő. Az engedélyes az összes üzleti távirdákat, távbeszélőket és villamosjelző­berendezóseket illetőleg szorosan alkalmazkodni köteles az 1888. évi XXXI. törvónyczikk s az ennek végrehatása tárgyában 1890. évi július hó 18-án

Next

/
Oldalképek
Tartalom