Képviselőházi irományok, 1910. III. kötet • 43-72. sz.
Irományszámok - 1910-48. A kereskedelemügyi m. kir. minister jelentése az országgyüléshez a vágsellye-negyedi helyi érdekű vasut engedélyezése tárgyában
48. szám. 125 A pálya épitését engedélyes az engedélyokirat keltétől számitott l 1 /'^ év alatt befejezni és a pályát a közforgalomnak átadni tartozik. ' ':.':•/' ' • . .' , ... 5- §• . .V - /.; A vasút kiépitése és üzlete czéljaira a kisajátítási jog az 1881. XLI. törvényczikk értelmében ezennel engedélyeztetik. Engedélyes a kisajátítási és kártalanítási ügyeket, utóbbiakat annyiban, a mennyiben a birói útra nem tereitettek volna, a jelen engedélyokirat 10. §-ában foglalt jogkövetkezmények terhe alatt rendezni és ennek megtörténtét a műszaki felülvizsgálat alkalmával igazolni tartozik. A mag3^ar kir. államvasutak Vágsellye állomásához való csatlakozás, az ennek folytán szükséges új építkezések és átalakítások eszközlése, valamint a csatlakozási állomásnak közös használata iránt engedélyes a m. kir. államvasutak igazgatóságával a kereskedelemügyi m. kir. minister előző jóváhagyásának fentartása mellett egyezségre lépni köteles. A csatlakozás, illetve közös használatra való berendezés folytán a csatlakozási közös állomáson szükségessé váló uj építkezések és átalakítások költségeit engedélyes az uj építési tőkéből fedezni tartozik. Más pályákkal csatlakozási szerződéseket, nemkülönben az állomások vagy egyes csatlakozó vonalrészek közös vagy együttes (peage-jcg) használatára, végül egyes iparvágányoknak a pályán való átvezetésére vonatkozó szerződéseket engedélyes csakis a kereskedelemügyi m. kir. ministertől előzetesen kieszközölt engedély alapján köthet; viszont azonban köteles engedélyes más pályákkal ilynemű szerződésekre lépni, ha azoknak az engedélyes vasutjához való csatlakozása, illetve a csatlakozási állomások vagy vonalrészek közös vagy együttes (peage-jog) használata, végül az iparvágányoknak az engedélyes vasutján való átvezetése akár engedélyokiratilag, akár a kereskedelemügyi m. kir. minister külön engedélyével biztosíttatott. A mennyiben pedig úgy ezekre nézve, mint a kocsikölcsönzés és minden ezekért járó kárpótlás tárgyában az illető vasúti vállalatok között egyezmény létre nem jöhetne, a feltételeket a kereskedelemügyi magyar királyi minister fogja rendeleti úton az érdekelt felekre nézve kötelezőleg megállapítani. 7. §. Az engedélyezett vasút megipitéséhez és üzleti megfelelő berendezéséhez szükséges tényleges tőke 1,875.000 K. azaz: egymilliónyolczszáhetvenötezer kororában állapittatik meg, mely tőkéből forgalmi eszközök beszerzésére engedélyes 124.000 koronát tartozik fordítani. Az ezen tényleges tőkének beszerzésére szükséges névleges összeget (alaptőke) a kereskedelemügyi magyar királyi minister a magyar királyi pénzügyministerrel egyetértőleg állapítja meg. Ugyancsak a ténjdeges tőkéből 25.000 korona rendes tartalékalap, 15.000 korona pedig külön tartalékalap képzésére készpénzben, avagy a
