Képviselőházi irományok, 1910. I. kötet • 1-36. sz.

Irományszámok - 1910-12. A kereskedelemügyi m. kir. ministernek a M. Kir. Központi Statisztikai Hivatal 1910. évi munkaterve tárgyában az országgyűlés elé terjesztett jelentése

76 12. szám. A föntebb emiitett 1908. évi XXXVI. t.-czikknek a fiatalkorú bűnösökre vonatkozó rendelkezései 1910. óv január hó 1-vel életbelépvón, ez időtől fogva szükségessé vált a bűnügyi statisztikát ebben az irányban is fejleszteni. Tudvalevő, hogy mily aggasztó tünete a mai társadalomnak, hogy ép a fiatalabb korban levő bűnösök száma folyton növekszik. Ezért az adatgyűjtés a mellékletek közt található egyéni lap útján ugy terveztetik, hogy egyrészt tudomás szereztessék a fiatalkorúak kriminalitásáról s a biróságok részéről velük szemben foganatositott intézkedésekről, másrészt tájékoztatást nyújtsanak a nyert adatok az ily egyének életviszonyairól, a melyek leginkább előmozditói és okai a bűncselekmények elkövetésének. Kiállitandó az egyéni lap minden, a törvényszék vagy járásbíróság elé került oly fiatalkorú egyénről, kivel szemben a biróság a büntető novella 16. §-ának utolsó bekezdése, 17. §-a, 28. §-a, vagy 33. §-a alapján jogerősen intézkedett. A büntető novella folytán a javitó nevelésnek nagyobb szerepe jutván, czélszerűnek látszik, hogy a javitó intézeti növendékekről is rendszeres adatgyűjtés eszközöltessék. Eddig ily irányú adatokat a m kir. igazságügy minis terium gyűjtött. 1910. január hó 1-től kezdődőleg az adatgyűjtést a mellékelt minták segélyével a m. kir. központi statisztikai hivatal eszközli. Az E.) mintájú egyéni lap a javitóintézetbe beutalt növendékekről állitandó ki, az E/1, mintájú pedig a javítóintézetből kikerült növendékekről. Az E.) mintájú lapot, a* mely három részből áll s melyek közül az első a növendék előéletére, a második a korábbi környezetére, a harmadik pedig az intézeti életére vonatkozó adatokat tartalmazza, a javitó-nevelőintézet igazgatósága állítja ki s az óv folyamán bármily okból végleg kiállított lapokat a következő év január hó 10-ig kell beküldenie a m. kir. központi statisztikai hivatalhoz. Az E/l. mintájú kérdőlapok a javítóintézetből kisérletileg kihelyezett, vagy végleg kivált növendékekről állitandók ki fólévenkint a pártfogók vagy a fiatalkorúak felügyelő hatósága által s a kellően kitöltött kórdőlapokat a javitó-nevelőintézet igazgatósága minden óv január 1—10 ós július 1 —10 napjai között együttesen küldi be a m. kir. központi statisztikai hivatalhoz. I) Az önkormányzati szervek háztartásának statisztikája. Az 1909. ós 1910. években a m. kir. központi statisztikai hivatal munkaköre egy rendkívül fontos statisztikai ággal bővült: az önkormányzati szervek háztartási statisztikájával. Hazai önkormányzati szerveink háztartásáról régebben csak szórványosan és nem egyöntetűen történtek statisztikai felvételek, az utolsó két évtizedben pedig egyáltalán nem. Ennek a régi — ós a közigazgatás minden terén nagyon érezhető — hiánynak pótlására indult meg 1909-ben a községi háztartási Statisztika, 1910-re terveztetik a vármegyei háztartási statisztika, 1911-ben pedig sorra kerül a városok háztartásának statisztikája. Az összefüggő három nagy adatgyűjtésnek mintegy segédfelvótele a felekezeti adók Statisztikája, mely 1909-re terveztetett ugyan, azonban csak akkor fog végrehajtatni, ha az adatgyűjtésre az 1897. évi XXXV. t.-cz biztosítékait a munkaterv elfogadása kiterjeszti. A községi háztartási Statisztika az 1908. évre vonatkoztatva az 1909. év folyamán indult meg, s tárgya a község közállapotaira jellemző általános kérdéseken kivül a község adóztatási viszonyainak, 1908. évi bevételeinek és kiadásainak alapjai, számadásának, vagyonmérlegének tudakolása. Külön kérdőpontok tudakolják a község lakóira nehezedő összes közterhekre vonatkozó adatokat; ezek kiegészítéséül szolgál a felekezeti adókra vonatkozó s a felekezeti lelkészekhez intézendő kérdőív, a mely azonban még nincs kibocsátva. A községi háztartási statisztika most egyszeri felvétel ugyan, de tiz év múlva megismétlése terveztetik.