Képviselőházi irományok, 1910. I. kötet • 1-36. sz.
Irományszámok - 1910-29. Törvényjavaslat több állami beruházás költségeinek fedezéséről, a kamatozó állami pénztárjegyek beváltásáról és a pénztári készletek kiegészitéséről
29. szám. 515 hogy más külföldi értékre szóló adómentes járadókkötvényeket is kibocsáthassak. Természetszerűen minden törekvésem oda fog irányulni, hogy első sorban koronaértókre szóló járadékkötvények kibocsátása iránt létesítsek megállapodást, de számolnunk kell azzal a lehetőséggel is, hogy ama külföldi államban érvényben álló értékre kellend a kibocsátandó kötvényeknek szó laniok, a mely államban a kötvények zöme elhelyezést fog találni. Az a körülmény, hogy ezzel a lehetőséggel számolnunk kell, az oka annak, hogy a jelenlegi törvényes felhatalmazást előbb kell kérnem, mintsem a tervezett kötvénykibocsátás tekintetében akár a törvényhozást tájékoztathatnám, akár magam is tájékozva lennék. De mindaddig, mig a törvényhozás részéről külföldi értékre szóló kötvények esetleges kibocsátására a felhatalmazást meg nem kaptam, a kibocsátás iránt tárgyalásokat semmi irányban sem kezdhettem. Nem lévén kizárva annak a lehetősége sem, hogy a tervezett kölcsönt több külföldi állam között kellend megosztani, nehogy a több államadóssági typus teremtésének a szükségességét is maga után vonja, felhatalmazást kérek arra is, hogy a szóban forgó 560 millió K részbeni beszerzésére értékesíthessem azokat a 48 millió aranyforint névértékű 4°/o os aranyjáradék-kötvényeket, a melyek az 1892.» évi XXI. törvényczikk alapján valutarendezósi czélokra lettek volna még kibocsáthatók, tényleg azonban mindeddig nem bocsáttattak ki. Hasonló felhatalmazást tartalmaz az 1908. évi L. törvényczikk 7. § a, s ugyancsak az e törvényszakaszban foglaltaknak megfelelően felhatalmazást kérek arra is, hogy a kérdésben forgó 560 millió koronát a felmerülő szükséglethez képest átmeneti hitelművelet utján fedezhessem. Szükséges ez a felhatalmazás azért, hogy az esetben, ha az államháztartás zavartalan menetének biztosítása érdekében a jelen törvény szerint fedezendő szükséglet egy jelentékenyebb része oly időben merülne fel, a mikor a nemzetközi pénzpiacz helyzete előnyös járadókkibocsátást lehetővé nem tenné, az állam érdekei meg legyenek óvhatok az által, hogy a szükséges összeg egyelőre csak átmeneti hitelművelet utján szereztessék be A kibocsátandó új kölcsön költségei, nevezetesen annak felmerülendő kamatszüksóglete, mindaddig mig a törvényhozás ann.ak esetleges külön előirányozása iránt nem intézkedik, legczélszerűbben a magyar koronajáradók kölcsönszüksógletónél lesz elszámolható. A 3. §. az 1904. évi XIV. törvónyczikkel megállapított beruházási tervezet betarthatása érdekében intézkedéseket tartalmaz arra nézve, hogy az emiitett törvényczikk alapján az elmúlt évekre vonatkozó állami költségvetésekben előirányozva volt hitelek maradványai az 1910. évben fel legyenek használhatók akkor is, ha különben már elévültek volna. Hasonló rendelkezést tartalmaz az 1909. évre az 1908. évi L. törvényczikk 8. §-ának első bekezdése. A 4. §. a végrehajtási intézkedéseket tartalmazza s indokolást nem igényel. Budapest, 1910. évi július hó 12-ón. Lukács László s. k., m. Jtir, pénsügyminister. 65*
