Képviselőházi irományok, 1910. I. kötet • 1-36. sz.

Irományszámok - 1910-29. Törvényjavaslat több állami beruházás költségeinek fedezéséről, a kamatozó állami pénztárjegyek beváltásáról és a pénztári készletek kiegészitéséről

29. szám. 513 kevesebb és 82.867 K 37 fill.-rel több, vagyis 71,571.117 K 37 fill. szerzendő be hitelművelet útján. A mennyiben a kormány ennek az összegnek hitelmű/elet útján való beszerzésére s igy a fent felsorolt beruházások teljesítésére a törvényhozás felhatalmazását a jelen törvényjavaslat törvényerőre emelkedése által megkapja, a kérdésben forgó beruházások költségei s azok fedezete természetszerűen nem lesznek a jövőben többé költségvetésileg előirányozandók. A fentiek szerint kölcsön útján beszerzendő 9,315.185 K, 215,000.000 K és 71,571.117 K 37 fill. összesen 295,886.302 K 37 fill. beszerzése által azonban még sem az államháztartás zavartalan továbbvitele, sem az elől már emiitett törvényekkel és ezeken felül az 1907. évi XXIX., 1907. évi XXXV. és 1908. évi XXX. törvényczikkekkel elhatározott beruházásoknak a megállapított terv szerinti végrehajtása biztositva nem lenne, mert az állam pénztári készletei, daczára annak, hogy az idézett törvények által elrendelt s az 1909. év végéig előirányzott beruházások egy része tényleg végrehajtva nem lett, annyira megcsappantak, hogy azoknak megfelelő kiegészitése nélkül sem az 1909. évig bezárólag előirányzott, de még végre nem hajtott beruházások végrehajtása, sem az államháztartásnak felelősség melletti tervszerű vezetése lehetséges nem lenne. A központi állampénztár pénzkészletei, a folyó évi május 1-én az 1903. évi május 1-ei állapottal — mint az azóta többször bekövetkezett költségvetésen kivüli állapotot megelőző utolsó normálisnak mondható állapottal szemben -— 95,259.627 K-val csökkent, habár á kormány mint tudva van, az államadóssági szolgálat zavartalan ellátásának biztosítása érdekében 100 millió korona függő kölcsönt vett fel. E mellett az előbb idézett törvények értelmében az 1909. év végéig végrehajtandó beruházásoknak 528,666.777 K 69 f összköltségeivel szemben, az 1909. év végóig tényleg csak 448,794.797 K 29 f vétetett a beruházások czéljaira igénybe, azaz csak ily összeget igénybevevő beruházások hajtattak tényleg végre. A mi azt jelenti, hogy a már előirányzott s tervbe vett, de az 1909. év végéig tényleg végre nem hajtott beruházások czéfjaira 79,871.980 K 40 f veendő még a pénztári készletekből igénybe, mert ezek a beruházások vagy tényleg is már a pénztári készletek terhére utaltattak, vagy a mennyiben kölcsön kibocsátása útján voltak is fedezendők, a vonatkozó hitelműveletek már tényleg végrehajtattak. Ily módon a pénztári készletek gyarapitására oly czólból, hogy az 1903. évi május hó 1-ei állapotot ismét elérjük, hogy továbbá a 100 millió korona függőkölcsönt visszafizethessük ós az előbb kimutatott 79,871.980 K 40 f költséget igénylő beruházásokat végrehajthassuk, tulajdonképen összesen 275,131.670 K 40 f volna beszerzendő. Vagyis a vasúti kocsik beszerzésére szükséges 9,315.185 K, a kamatozó állami pénztári jegyek beváltására szolgáló 215,000.000 K ós az 1910. évre tervezett beruházások végrehajtására szükséges 71,571.117 K 37 f figyelembe vételével összesen 571,017.909 K 77 f volna kölcsön útján beszerzendő. Ha ezzel szemben 560 millió korona beszerzésére kérek felhatalmazást, teszem ezt azért, mert remélem, hogy a költségvetésen kivüli állapot tartama alatt hátralékban maradt közadótartozások nagyobbmérvű befolyása a különbözetet ki fogja egyenliteni. Bár állami háztartásunknak költségvetésileg előirányzott kiadásai és bevételei az 1909. évtől fogva a másfél milliárd koronát meghaladják, ez az 560 millió koronát tevő szükséglet mégis szerfelett nagy s méltán okozhatná a legKéprvh. iromány. 194Q—1915. I. költet. 65