Képviselőházi irományok, 1910. I. kötet • 1-36. sz.

Irományszámok - 1910-28. Miháli Tivadar és társai válaszfelirati javaslata

504 28. szám. Ily veszélyeknek országunkat kitenni nem szabad, és épp ezért elvárjuk Felséged kormányától,, hogy e téren okvetlenül szakítani fog a régi rend­szerrel Nem Magyarország népeinek egy, merőben czélttévesztett állam­politika által mesterségesen előidézett meghasonlásával, hanem azok egyet­értésében kell keresnünk államunk konsolidáczióját. Ez az egyetértés pedig nem alakulhat a már magában véve lehetetlen nyelvegységen, hanem csakis az igazi hazafiúi érzelmek azon egységén, mely egy évezreden át bensőleg összeforrt érdekközösségből fakadt és mely hazafiúi érzelmek, mint a magyar, úgy a többi népeknél is a saját fajérzetükkel elválaszthatlanul vannak össze­nőve. Meggyőződésünk szerint csak olyan állampolitika vezet Magyarország természetes konszolidácziójához, a mely az ország területi és állami integritá­sának követelményeit ós különböző népeinek nemzeti létfeltételeit egymással összhangba tudja hozni. Ehhez képest elvárjuk Felséged kormányától, hogy az országgyűlés elé sürgő­sen oly törvényjavaslatokat terjeszszen, a melyek ez összhangot létesíthetik s az ország nem magyar népeinek jogos nemzetiségi igényeit kielégítik. Addig is kívánjuk, hogy a kormány szakítva az előbbi kormányok által szokásba vett tetszés szerinti törvénytisztelet elvével, a fennálló törvényeket faji mellék­tekintetek nélkül végrehajtsa ós az állampolgároknak nemzetiségi tekintetben is bizositott jogait sértő rendeleteket hatályon kivül helyezze, valamint minél előbb előterjesztéseket tegyen azon törvényes intézkedések megszüntetésére is, melyek az eddigi czélttévesztett állampolitikából kifolyólag, a nemzeti egység jelszava alatt faji unificatióra való törekvés következményekép az ország nem magyar népeinek szivében az állammal szemben bizalmatlanságot eredmé­nyeztek. Császári és Apostoli Királyi Felség! Habár ezen országgyűlés a már előbb kifejtett okoknál fogva az ország népei valódi akaratának kifejezőjeként nem tekinthető, s habár ebből kifo­lyólag ezen országgyűlés feladatait egy valóban demokratikus választói jog törvénybe iktatásával és a valódi jogegyenlőség létesítésével kimeritetteknek kellene tekintenünk, még sem zárkózhatunk el azon nagy és mélyreható állami feladatokról táplált felfogásunk hódolatteljes rövid fejtegetésétől, melye­ket Felséged magas trónbeszódóben mint megoldandó kórdóseket a legkegyel­mesebben felsorolni méltóztatott. Kívánjuk a törvényes állapot helyreállítását s nem kevósbbé hő óhajunkat képezi, hogy az államháztartás egyensúlya biztositassék és az államhitel megszilár­ditassók. A jelen adózási rendszert azonban sem igazságosnak, sem erre nézve alkalmasnak nem tartjuk, hanem kívánjuk, egész adórendszerünknek uj ala­pokra való fektetését oly czélból, hogy a közterhek az állam polgárai között igazságosabban ós méltányosabban osztassanak fel. Kívánjuk a fokozatosság érvényesülését az adónemek összes ágaiban s különösen kívánjuk a földadó­nak igazságos reformálását teljesen uj országos föladókataszter alapján, A munkásosztály és egyáltalában a kisebb anyagi erővel biró társadalmi osztály érdekében, de az igazságnak is megfelelőleg kívánatosnak tartjuk a legszük­ségesebb élelmiszerek fogyasztási adójának eltörlését és egyáltalában a fogyasztási közvetett adónemeknek uj reformját, hogy e téren is a tehervise­lési arányosság igazságos eszméje érvényesülhessen. Az uj adótörvényekben létesített látszólagos létminimum helyett okvetlenül szükségesnek tartjuk az igazi, hamisítatlan létminimum tehermentesítésének behozatalát és egyszers­mint a munkásemberek nélkülözhetetlen lakásának teljes adómentességét ós

Next

/
Oldalképek
Tartalom