Képviselőházi irományok, 1910. I. kötet • 1-36. sz.

Irományszámok - 1910-11. Törvényjavaslat az 1910. évi népszámlálásról

lt. szám. 43 1-sö melléklet a 11. számú irományhoz. Indokolás „az 1910. évi népszámlálásról" szóló törvényjavaslathoz. Az állami feladatok szaporodásával egyre nagyobb szükséggé válik, hogy e feladatok teljesítéséhez az államok minél tisztább képet nyerjenek népességüknek nemcsak számbeli, hanem erőbeli viszonyairól is s gazdasági és kulturális állapotáról. A XVIII. század vége óta mind sűrűbben előfordul, mintegy félszázad óta pedig szinte általános gyakorlat tehát a művelt államoknál, hogy tiz évenkint — ujabban néhány állam egy évtizedben kétszer is — népszámlálásokat tartanak. A magyar szent korona országaiban az alkotmány helyreállítása óta 1869 ben, 1880-ban, 1890-ben és 1900-ban voltak eddig népszámlálások, s bár nincs törvényünk, mely határozottan elrendelné, hogy bizonyos időszakokban a népszámlálások megismételtessenek, egyes törvényeink az időnkint tartandó népszámlálásokra úgy utalnak, mint valamely természetszerűen, szükségképpen bekövetkezendő műveletre. így a véderőről szóló 1889. évi VI. törvényczikk 14. §-a szerint »az évi ujonczjutalék a magyar korona országai között egyfelől, a birodalmi tanácsban képviselt királyságok és országok között másfelől, a népesség számaránya szerint, és pedig mindenkor a legutóbbi népszámlálás eredménye alapján' osztandó fel«; továbbá a magyarországi városok és községek fogyasztási adó természetű jövedelmének ideiglenes rendezéséről szóló 1899. évi VI. t.-cz. 6. §-a szerint »a pénzügyminister felhatalmaztatik, hogy azokat a községeket és városokat, a melyeknek népessége a legutóbbi általános népszámlálás adatai szerint a 20.000 lelket meghaladja, a boritaladó szempontjából adóvonallal körülzárhassa« stb.; s az ugyancsak 1899. évi XXV. t.-cz. (az állami italmórési jövedékről) 18. §-ában az engedélyilleték minimumát a községek (városok) lélekszámától függően állapitvan meg, megjegyzi, hogy »valamely község népessége számának a kivetési időszakot megelőzőleg megejtett utolsó általános (országos) népszámlálás eredménye veendő«. Legújabban pedig a házadóról szóló 1909. évi VI. t.-cz. 12. §-a annak megállapítására, hogy valamely községben a házadónak melyik neme ós fokozata alkalmaztassák, az a) pontban előírja, hogy »a lakosság száma az utolsó népszámlálásról közzétett hivatalos adatok alapján számitandó«. 6*