Képviselőházi irományok, 1910. I. kötet • 1-36. sz.

Irományszámok - 1910-12. A kereskedelemügyi m. kir. ministernek a M. Kir. Központi Statisztikai Hivatal 1910. évi munkaterve tárgyában az országgyűlés elé terjesztett jelentése

.12. szám. 101 Sztrájkstatisztika. A kiállító bányakapitányság székhelye; A bányakapitányság iktató száma: Kérdőív a bányászati (bánya- vagy kohóvállalati) sztrájkokról és munkából való kizárásokról. A húsz munkásnál (ide értve a felügyelőket, művezetőket, mestereket, napszámosokat, nő- és gyermekmunkásokat) többet foglalkoztató üzemekről külön-külön kérdőív állítandó ki. Ha több bányaműnél fordul elő munkaviszály, akkor a húsznál több munkást foglalkoztató nagyobb üzemek mindegyikéről külön kérdőív állítandó ki, a kis üzemek adatai azonban egy kérdőívre veendők. Oly esetekben azon.ban, midőn ugyanazon munkaviszályról a fentiek értelmében több kérdőív állíttatik ki, az összetartozóság kifejezésére minden kérdőív ugyanazon iktató számmal látandó el. Ezen kérdőív úgy a munkások részéről megindított sztrájk, valamint a munkaadók által alkalmazni szokott munkából való kizárás adatainak feltüntetésére szolgál, az adatokat szolgáltató hatóság tehát az egyes kérdőpontokból a fenti két fogalommegjelölés egyikét törülni tartozik. 1. A bányaművelési (kohászati) ág megnevezése: (A bányászati [kohászati] ág tüzetesen megjelölendő, pl.: barnaszénbányamű, vasolvasztómű, antimon, kohó stb. Abban az esetben, ha valamely műnek csak egyik üzemága vagy segédműve lép sztrájkba [záratik ki a munkából], ez a körülmény is feltüntetendő, pl. szénbányamű briquette osztálya, fémbánya előkészítő művek stb.) 2. A sztrájkban (munkából való kizárásban) résztvett bányaművek (kohóművek) száma: székhelye (község, város) 3. A teleptulajdonos (tulajdonosok) neve, vagy a czég (czégek) megnevezése: 4. Ha a sztrájk (munkából való kizárás) több bánya- (kohó-) műre terjedt ki, azon mű megnevezése, melyen a viszály kezdetét vette: 5. A sztrájk (munkából való kizárás) helyén hány ugyanazon bányászati vagy kohászati ág körébe tartozó és segédszemélyzetet foglalkoztató telep volt, melyre a munkaviszály nem terjedt ki? 6. a) A munka megszüntetésének első napja. hó ...n. b) A teljes munkába állás első napja hó n. (A munka beszüntetésének első napjául, ha több üzem munkásai sztrájkolnak [záratnak ki a munkából] az a nap tekintendő, a melyen a sztrájk által érintett első üzem [telep] munkásai abbanhagyják a munkát; utolsónak pedig az a nap veendő, a melyen már az összes üzemek [tehát a legtovább viszályban álló is] a sztrájk [kizárás] előttit legalább jól megközelítő erővel megkezdették a munkát.) 7. a) Idézett-e elő a sztrájk (munkából való kizárás) teljes üzembeszüntetést? b) Ha igen, az üzembeszüntetés kezdete év vege. .ev. .hó. hó. .n. .n. (A teljes üzembeszüntetés tartama gyakori esetben nem azonos a sztrájk [kizárás] tartamával, mert a sztrájk [kizárás] az üzem szünetelése nélkül is lefolyhat. Teljes üzembeszüntetésnek az tekintendő, ha a telepen számbavehető munka nem folyik.) 8. A sztrájkban (munkából való kizárásban) résztvett üzemben (üzemekben) a munkaviszály kezdete előtt alkalmazva volt munkások összes száma..... ...férfi nő.