Képviselőházi irományok, 1906. XXXV. kötet • 1197-1206. sz.

Irományszámok - 1906-1197. Szolgálati szabályzat a képviselőház hivatali részére és az azzal kapcsolatos ügyrendek illetőleg utasitások

1197. szám. 81 aspirálnak, akkor ez bejegyzendő a törzskönyvükbe és többé ily állások betöltésénél számitásba nem vehetők. Ez esetben az ellenük netalán megindított fegyelmi eljárás megszüntetendő. 4. A bizottság jegyzőjét minden ülésen a bizottság elnöke jelöli ki. 5. A kezelői szakvizsga nyilvános ugyan, de azon csak képviselőházi vagy főrendiházi tisztviselők és alkalmazottak jelenhetnek meg. 6. Ha a vizsgára háromnál több jelentkezik, akkor sorshúzással döntendő el, hogy a jelentkezettek közül kik vizsgázhatnak azon a napon és kik a következő napokon é? pedig ugy, hogy minden napra legfeljebb három essék. Ugyancsak sorshúzással döntendő el az, hogy a jelentkezettek milyen sorrendben vizsgázzanak. 7. A szolgálati szabályzat 16. §-ában felsorolt tizenöt feladatra vonatkozólag minden egyes jelölthöz külön-külön intézendők a kérdések és pedig minden egyes feladat keretébe tartozó három kérdés, illetőleg feladat elvégzése. Háromnál több kérdést feltenni nem szabad. Azonban, ha a jelölt a hozzá intézett két első kérdésre kétségen kivül megfelelt, akkor a harmadik kérdés feltevése nem szükséges; e végből az elnök a bizottsághoz nyomban kérdést intéz és ha csak egy tag kívánja, a harmadik kérdés is felteendő. 8. A bizottság tagjai minden egyes kérdésre adott felelet után ítéletüket saját maguk részére nyomban feljegyzik és szavazatukat e szerint adják le. 9. Minden egyes kérdés a bizottság határozataival együtt jegyzőkönyvbe foglalandó. Azért czélszerű, ha a bizottság elnöke a vizsgáról gyorsírással mindent feljegyeztet és ez okból, ha a bizottság tagjai között nincs olyan, a ki ezt teljesíthetné, a vizsgára egy gyorsírót, vagy más tisztviselőt, esetleg gyakornokot hív meg ennek elkészítése végett. 10. Minden pont keretében az első kérdést a bizottság elnöke intézi a jelölthöz, a másodikat a bizottságnak azon tagja, a ki azt feltenn.' kívánja, a harmadikat vagy az elnök vagy a bizottságnak általa felhívott tagja, í/^tőleg a 7-ik pont 2-ik bekezdésében megjelölt esetben az, a ki a harmadik k^dés feltevését is szükségesnek tartja. Ha a bizottság tagjai közül többen kívánnák a második kérdést feltenni, az elnök nevezi meg, hogy ezt ki tegye fel; valamint az esetben ha ennek feltételére senki sem jelentkeznék, erre az elnök hivja fel a bizottságnak valamelyik tagját. Ezek szerint tehát csak a második kérdést nem szabad az elnöknek feltennie. 11. A minősítés a kérdésekre nézve háromféle, úgymint: >jöl megfelelt«, »megfelelt«, »nem felelt meg«, a vizsga eredményére nézve pedig kétféle, úgymint: »képesittetett« vagy »nem képesittetett*. Ha az egyes kérdésekre adott feleletekre nézve szavazás szükséges, akkor a bizottság minden tagja köteles szavazni, a jegyzőkönyvbe azonban csak a szavazás eredménye Írandó be. 12. Azon jelölt, a ki a felsorolt 15 feladat keretébe tartozó és külön feltett három kérdés közül kettőre megfelelt, illetőleg a 7-ik pont 2-ik bekezdése esetében már a két első kérdésre megfelelt, ugy tekintendő, hogy az illető feladatra megtelelt. A ki ily módon a felsorolt 15 feladat közül 12-re megfelel, az képesítendő. A ki nem felelt meg 12 feladatra, de legalább is 10-re megfelelt; annak képesítésének kérdésében a bizottság szótöbbséggél határoz. A ki 10 feladatra sem tudott megfelelni, azt képesíteni nem szabad. 13. A bizottság határozatait zárt ülésben hozza meg. Első sorban minden egyes feltett kérdésre nézve határoz, hogy a jelölt arra megfelelt-e, azután az elnök az előbbi pont szerint megállapítja, hogy a felsorolt i5 feladat közül a bizottság haiározatai szerint a jelölt hányra felélt meg és végül ezek alapján aielőbbi pont rendelkezései szerint jár el, illetőleg a képesítésre nézve kimondja a bizottság határozatát, a melyet azután nyilt ülésben kihirdet. Képlvh. iromány. 190&-1911. XXXV. kötet. ., ' 11