Képviselőházi irományok, 1906. XXXV. kötet • 1197-1206. sz.

Irományszámok - 1906-1197. Szolgálati szabályzat a képviselőház hivatali részére és az azzal kapcsolatos ügyrendek illetőleg utasitások

64 1197; szám. Az engedélyezett szabadságokról minden hivatalban, illetőleg szolgálati helyiségben feltűnő helyen jegyzék^ függesztendő ki, a melyből könnyen kivehető legyen, hogy kik vannak szabadságon és kiknek kell ott lenniök. A kiknek nyári szabadsága a szolgálat érdeke miatt ugy engedélyezhető, hogy szabadságukat csak egymást felváltva vehetik igénybe, addig szabadságukat megkezdeniök nern szabad, a míg az, a kinek szabadsága lejár és őt felváltani fogja, a szolgálatot át nem veszi. A nyári szabadságon kívül két hétnél hosszabb időre szabadságot csakis súlyos természetű, a szolgálattételt kizáró vagy ágyhoz kötött betegség, vagy ebből való lábbadozás esetében szabad engedélyezni, mert üdülés vagy pihenés miatt az illető szabadsága elhalasztható, de különben is erre a nyári időszak a legalkalmasabb. Ha netalán előfordulna azon eset, hogy általános választások után az uj országgyűlés megnyitása éppen a nyári szabadság tartama alatt történnék, tartozik szabadságát mindenki megszakítani és a megnyitás előtti köznapon szolgálatában megjelenni; hogy szabadságát azután később folytathatja-e, az iránt az újonnan választott elnök, az elnöki tanácsos, illetőleg a háznagy határoz. A kinek szabadsága lejár, köteles a szolgálatban a következő napon pontosan megjelenni és az illetékes tisztviselőnél jelentkezni. Ha ez meg nem történik, az elnöki hivatalnak azonnal jelentés teendő és az köteles a késedelmet vizsgálat tárgyává tenni és annak idején az illetőt felelősségre vonni, szükség esetén pedig az elnöknek feljelenteni, sőt ellene az E) 12. alatt emiitett eljárást foganatosítani. A szabadságot önkényesen meghosszabbítani nem szabad, ezt csakis az elnök engedélyezheti. Ha tehát valaki a részére járó szabadságnál hosszabb szabadságot óhajt kapni, köteles ezt a szabadságok beosztása alkalmával legkésőbb június hó első hetében az elnöktől írásban kérni. A szabadság megkezdése után bármily rövid időre szóló meghosszabbítás iránt beküldött kérvényt figyelembe venni nem szabad. A ki szabadságának meghosszabbítását idejében kérte és kérvényének elintézése előtt szabadságát megkezdi, azt kérvényének elintézéséről az elnöki hivatal értesiti. A ki ily meghosszabbítást később ugyan, de még szabadságának megkezdése előtt kér és arra vonatkozó kérvényének elintézését be nem várva, szabadságát megkezdi, a meghosszabbítás iránti kérvénye tárgytalannak tekintendő. Szabadságát senkinek sem szabad addig megkezdenie, a mig teendőit el nem végezte, illetőleg a szabadsága alatt megtartandó határidők és a határidőkhöz kötött teendőinek elvégzése tekintetében nem gondoskodott. Miután a gyorsirodában olyankor, a mikor a képviselőház vagy főrendiház üléseket nem tart, hivatalos órák nincsenek, sőt ott a nyári szünet alatt inspectiót sem kell tartani, a gyorsirodában működő tisztviselők, gyakornokok és irógépkezelők addig, a mig a képviselőház és a főrendiház üléseket tart, nyári szabadságra nem mehetnek,' valamint az ülések kezdetén is mindnyájan itt lenni kötelesek, azért róluk nem május utolsó hetében, hanem esetleg később külön kimutatás készítendő. Azonkívül, ha az említett kimutatásba magukat fel nem vétetik, kötelesek tartózkodási helyüket a gyorsiroda főnökének bejelenteni, hogy szolgálattételre ülések esetén berendelhetők legyenek, mert a gyorsiroda főnöke felelős azért, hogy ha a nyár folyamán ülések (esetleg bizottsági ülések) tartatnak, a gyorsirodában megfelelő munkaerő legyen. A ki a kimutatásban benne van, azon időben, a melyre az elnöktől szabadságot kapott, ilyen szolgálattételre Le nem rendelhető. Egyébként pedig a szabadságok tekintetében I. és II. alatt megállapított szabályok a gyorsirodára is kiterjednek.