Képviselőházi irományok, 1906. XXXIV. kötet • 1150-1196. sz.

Irományszámok - 1906-1152. A kereskedelemügyi m. kir. minister jelentése az országgyüléshez a nagyszeben-szentágotai h. é. vasut engedélyezésének megtörténtéről

1152. szám. 81 ós vizlelfolyásra, valamint a pályatest és tartozékainak megfelelő és czólszerű előállítására és fentartására nehézséget, akadályt vagy veszélyt ne képezhessenek, továbbá, hogy azok közegészségügyi, közrendészeti ós mezőgazdasági szempont­ból kifogás alá ne essenek, úgyszintén minél rendesebb és szabályosabb alakkal és fenékkel, illetve koronával bírjanak. Megállapíttatik azonkívül, hogy nem szabad anyaglerakási helyeket akként elrendezni és az anyaglerakást olyképen eszközölni, hogy azáltal a pályának hóval vagy futóhomokkal való befuvása előidéztessók vagy fokoztassók. Az anyagárkok ós egyéb anyagnyerési helyek mindenütt ott, a hol az lehetségesnek és szükségesnek fog találtatni, megfelelő mérvben ós módon viztelenitendők lesznek, olyképen azonban, hogy a vizlevezetés módja és folytonosságának biztosítására előállítandó munkák ós művek által káros vízfolyások ne keletkezhessenek ós általában más érdekek sérelmet ne szen­vedhessenek. A töltés lába ós az esetenként mellette nyitandó anyagárok közt legalább 0*80 m. széles padka hagyandó és ugyanily szólesnek kell lennie a kisajátítási védszalagnak is. A magyar királyi államvasutaknál alkalmazott elhatárolási szabályzat­nak érvényessége ezen helyi érdekű vasútra is kiterjesztetik. Szálas- vagy csemeteerdőket átmetsző vagy érintő pályarészek mentén azon védszalagok, a melyeken biztonsági tekintetekből az erdő kiirtandó, az előbb emiitett elhatárolási szabályzatban előirt szélességben beváltandók, illetve kisajátitandók és mint pályatulajdon elhatárolandók. Ezen beváltás, illetve kisajátítás csak abban az esetben mellőzhető, ha a szabályszerű ved­szalagok területére nézve az illető erdőbirtokosoktól jogórvónyesen kiállított ós a központi telekkönyvben a vasút javára bekebelezendő szolgalmi nyilat­kozatok szereztetnek be, a melyek értelmében a védszalagok területének be nem ültetése, illetőleg be nem fásítása, valamint cserje és bokornövényektől mententartása örök időkre biztosíttatik. Csuszamlások vagy más természetű deformatiók meggátlása, illetve el­hárítása és megszüntetése czéljából ugy töltéseknél, mint bevágásoknál meg­felelő óvintézkedések, valamint a szükséges vízmentesítési ós biztosítási munkák alkalmazandók, melyek előreláthatólag csuszamlásra vagy másnemű deformatióra hajlandó terepen — a mutatkozó szükséghez képest — még a földmunkák megkezdése, illetve általában a terep és talaj elegysúlyának megbolygatása előtt hajtandók végre. Ár-, illetve belvizterületeken átvonuló töltéseknél a pályaszin legalább 0­80 méterrel a legmagasabb ár-, illetve belvizállás felett tartandó. Ugy ilyen helyeken, valamint általában mindenütt ott, a hol azt a helyi viszonyok és körül­mények bármi oknál fogva megkövetelik, a pályatest és tartozékai, az épités közben vagy a műszaki felülvizsgálatnál, esetleg pedig a műszaki utó­felülvizsgálat eredménye alapján megállapítandó módon és terjedelemben biztositandók. A hó- vagy futóhomokbefuvásnak különösen és nagyobb mértékben kitett vonalrészeken a befuvás meggátlására, szükségeseknek mutatkozó munkák és egyéb védőintézkedések a pálya építése közben vagy műszaki felülvizsgálatánál, esetleg pedig a műszaki utófelülvizsgálat vagy későbbi tapasztalatok eredménye alapján fognak megállapittatni ós az építési tőke terhére elrendeltetni A műtárgyak hordszerkezeteinek alsó éle és a legnagyobb ár-, illetve belvizek szine között •— az érintett vízfolyások vagy belvizek természe­téhez és fontosságához, valamint a különböző műtárgyak nagyságához és a Képvh. iromány. 19Ó6t-—1911. XXXIV. kötet. 11

Next

/
Oldalképek
Tartalom