Képviselőházi irományok, 1906. XXXIII. kötet • 1115-1149., CLXXV-CLXXX. sz.

Irományszámok - 1906-1120. Törvényjavaslat a telepitésről, az ingatlanfeldarabolásról és egyéb birtokpolitikai intézkedésekről

86 1120. szám. IX. FEJEZET. A járadék. (198—241. §.) Általános rendelkezések. 198. §. Járadék e törvény értelmében valamely ingatlan tulajdonának átruházása fejében kikötött oly állandó évi készpénzbeli szolgáltatás, a melyet az a fél, a kinek az állandó évi készpénzbeli szolgáltatás jár, e törvényben meghatározott eseteket kivéve, fel nem mondhat, az ingatlan megszerzője, illetőleg tulajdonosa ellenben egészben vagy részben megválthat, ós ezen őzéiből jelen törvényben foglalt korlátozások mellett bármikor felmondhat. 199. §. Az, a ki a járadékot fizetni tartozik: járadékköteles. Az az ingatlan, a melyet a járadék terhel: járadóktelek; ennek a tulaj donosa : járadéktelkes. A ki részére a járadék fizetendő: járadékra jogosult. 200. §. A járadékra jogosult és a járadékköteles, illetőleg járadóktelkes közötti járadéktelki jogviszonyt a 32. és 168. §-okban érintett eseteket kivéve, a járadéktelki szerződésben kell szabályozni. A járadóktelki szerződést közokiratban, hitelesitett vagy teljes hitelű magánokiratban (1868: LIV. t.-cz. 167., 168. §-ok, kell megkötni. A szerződő felek halála a járadéktelki szerződóst nem szünteti meg. Ha a szerződő felek a járadóktelki szerződésben másként nem állapodtak meg, a járadékköteles, illetőleg járadéktelkes a szerződést a járadékra jogosult beleegyezése nélkül másra át nem ruházhatja. 201. §. A járadéktelket a járadékraegváltási ár teljes törlesztéséig csak a járadékra jogosult beleegyezésével szabad más ingatlannal gazdaságilag vagy fogilag egyesiteni vagy részekre osztani. 202. §. A 35. és 36. §-ok a járadéktelki szerződésre is alkalmazandók.