Képviselőházi irományok, 1906. XXXIII. kötet • 1115-1149., CLXXV-CLXXX. sz.
Irományszámok - 1906-1115. A zárszámadás-vizsgáló bizottság jelenteése a "m. kir. állami számvevőszék jelentése az 1906. évi zárszámadásokhoz" tárgyában
2 1115. szám. 1. az egyes vármegyék ellenállásának letörésére a volt kormány és közegei által a tömeges tisztviselői felfüggesztésekkel és elmozdításokkal kapcsolatban eszközölt helyettesítések és kinevezések 73.609 K 78 f kiadással terhelték meg az ellenálló vármegyék háztartásait; 2. az egyes vármegyék állami javadalmának beszüntetése miatt indított perek, valamint a megvont állami javadalom pótlására felvett bankkölcsönök 1908 K 54 f költséget okoztak az illető vármegyéknek; 3. 25.652 K 03 f-re rúgtak azok a kiadások, a melyek a volt kormányközegek berendezkedési, felszerelési, utazási és székhelyáthelyezési költségei czímén merültek fel; 4. Abauj-Torna vármegyét mindezenfelül még 7094 K 78 f károsodás érte a helyettesítve volt tisztviselők által felvett, de meg nem térült előlegek behajthatatlan volta következtében. A »királyi és kormánybiztosok és azok mellé rendelt személyzet« kiadásai czímén 63.910 K 43 f előirányzat nélküli kiadás van elszámolva és pedig 28.511 K 73 f az előző kormány által egyes vármegyékbe kiküldött királyi és kormánybiztosok, valamint azok segédszemélyzete fizetéseinek és kiküldetési pótlékainak fedezetéül, 35.398 K 70 f pedig ugyanezen egyének napidíj és útiköltségeinek és egyéb dologi szükségleteinek fedezése czímén. Túlnyomó részben ugyanezen kategóriába sorozható a m. kir. csendőrség dologi kiadásai tételénél felmerült 572.000 K túlkiadás is, minthogy ezen kiadási többletet a gyakran százakra menő csendőrlegénység és tisztek más csendőrkerületek állományából ideiglenesen történt kivezénylése illetve összpontosítása okozta, támogatásául azon kormányrendszernek, a melyet a Fejérváry-kormány csendőrszuronyok segítségével akart fentartani. A csendőrség tételénél elszámolt ezen túlkiadásokon kivül azonban külön előirányzat nélküli kiadást is találunk a közbiztonsági kiadások czíménél »főispáni beiktatások, programmbeszédek megakadályozása és ez alkalommal keletkezett zavargások folytán felmerült karhatalmi költségek« czímén 126.947 K 79 f erejéig. Ezt a kiadást az előbbeni kormány által kirendelt királyi és kormánybiztosok, valamint főispánok védelmére és beiktatása alkalmából, úgyszintén programmbeszédek megakadályozása czéljából igénybe vett karhatalom, nemkülönben a csendőrség nagymérvű igénybevétele és sürü összpontosítása folytán a csendőrség helyére vezényelt katonai egyének kivételes illetményei idézték elő. Méltó kiegészítését ezen kiadásoknak képezik azok a kegyelmi utón engedélyezett nyűg- és kegydíjak, a melyek a belügyi tárcza 1906. évi zárszámadásai kapcsán vannak bejelentve és indokolva. Itt van bejelentve nevezetesen Kristóffy József volt belügyministernek kegyelmi utón engedélyezett 13.920 K évi nyugdíj, a melynek engedélyezését az állami számvevőszék oly világosan törvénybe ütközőnek találta, hogy ezen nyugdíj megszüntetése iránti kívánalommal fordult a ministeriumhoz. Ugyanitt találjuk elszámolva Kovács Gusztáv főispánnak a törvényes nyugdíjon felül engedélyezett évi 2.816 K kegydíjat is azzal az indokolással, hogy »a főispáni eskü letételében önhibáján kivül akadályoztatott meg s hogy elvállalt szolgálatának teljesítése közben súlyos sérüléseket szenvedett.« Végül ezen nyugdíjakra vonatkozó jelentésből tűnik ki az is, hogy Nagy László királyi biztos részére, a kinek semmiféle nyugdíjjogosultsága nem volt, évi 7.800 K kegydíj engedélyeztetett. Mindezen nyűg- és kegydíjakra vonatkozólag utalunk az 1905. évi zárszámadásokról szóló 1.036. számú jelentésünkben III. szám alatt előterjesztett indítványukra.
