Képviselőházi irományok, 1906. XXXIII. kötet • 1115-1149., CLXXV-CLXXX. sz.

Irományszámok - 1906-1149. Törvényjavaslat a jászberényi, a makói és az ungvári kir. törvényszék felállitásáról

1149. szám. 433 főből álló személyzete; a szegedi törvényszéknek 20 birája, 85 főnyi személyzete, 65.000-en felüli beadványforgalma, a kerületébe tartozó 7 járásbírósággal együtt 218 főből álló személyzete; a beregszászi törvényszéknek 16 birája, 67 főnyi személyzete, 56.000-et meghaladó beadványforgalma és 10 járásbíróságával együtt 213 főből álló személyzete van. Ezek az adatok az igazságügyi igazgatás és felügyelet szempontjából is indokolják e nagy törvényszéki kerületek helyett kisebbek létesítését. Végül az is figyelmet érdemel, hogy Makó és Ungvár vármegyei központ : törvényhatósági székhely, vármegyéjükben törvényszék nincs és hogy mind a három helyen régebben is volt törvényszék, a mely törvényszékek a törvényszékek számának az ország pénzügyi helyzetével indokolt általános leszállításakor a múlt század hetvenes éveiben (1875 : XXXVI. t-cz. 1. §.) szűntek meg. Az előadottak indokolják a három uj törvényszók létesitését. Áttérve a törvényjavaslat részleteire: Az í. §. a három uj törvényszék felállítását mondja ki és az 1890: XXIX. t.-cz. 1. és 3. §-a ama rendelkezésének megfelelően, hogy e törvényszékek jelenlegi székhelyeit csak törvénynyel lehet megváltoztatni, székhelyüket is megállapítja. Kir. ügyészségek felállításáról ,e helyütt nem kell rendelkezni, mert már az 1871 : XXXIII. t.-cz. 2. és 9. §-ából következik, hogy minden törvényszók mellett kell lenni kir. ügyészségnek. A 2. §: első bekezdése az 1890 : XXIX. t.-cz. 2. §-ával összhangban a ministeriumra bízza a törvényszékek kerületének a meghatározását. A második bekezdés az uj törvényszékek kerületét annak a kir. ítélőtáblának a kerületébe osztja be, a melybe ezek a mai szervezetben is tartoznak, figyelve az 1890 : XXV. t.-cz. 2. §-ára, mely szerint a kir. ítélőtáblák kerületét törvény állapítja meg. Az ügyészségek kerületét a főügyészségekébe nem kell beosztani, mert az 1890 : XXV. t.-cz. 14. §-a szerint a főügyészség kerülete azonos a kir. ítélőtábláéval. A 3. §. a jelen szervezés következtében szükségessé válandó építkezések költségeinek fedezéséről gondoskodik. Az uj állások létesítésével felmerülő költség a rendes költségvetésben fogja fedezetét találni. A 4. $.-hoz. Az újonnan felállítandó törvényszékek bíráinak és más alkalmazottainak számát az 1871 : XXXI. t.-cz. 6. és az 1875 : XXXVI. t.-cz. 1. §-a értelmében az igazságügyminister fogja megállapítani. Minthogy azoknak a törvényszékeknek, a melyek kerületéből alakulnak az uj törvényszékek a munkájuk megcsökken, szükségessé válik ezek személyzetét megfelelő arányban az uj törvényszékekhez áthelyezni. A birák részére az 1869 : IV. t.-cz. 15. és 16. §-ában biztosított elmozdithatlanság elvénél fogva szükséges törvénynyel kimondani az áthelyezhetőséget, a melynek szervezés alkalmából már az 1869 : IV. t.-cz. 16. §-a második bekezdésénél fogva a biró akarata ellenére is helye van. Minthogy az uj törvényszéki székhelyeken lévő járásbíróságok telekkönyvi hatósága a 7. §-nál fogva az uj törvényszékekre fog átszállani, az áthelyezhetőséget e járásbíróságok biráira is ki kellett terjeszteni. A netán szükségessé váló kéuy szeráthelyez és biztosítására szolgál a 4. §. második bekezdése, mely szerint az uj állását elfoglalni nem akaró biró lemondottnak tekintetik; nehogy azonban ez a rendelkezés arra a félreértésre Képvh. iromány. 1906—1911. XXXIH. kötet. 55