Képviselőházi irományok, 1906. XXXIII. kötet • 1115-1149., CLXXV-CLXXX. sz.

Irományszámok - 1906-1120. Törvényjavaslat a telepitésről, az ingatlanfeldarabolásról és egyéb birtokpolitikai intézkedésekről

1120. szám. 149 23. §. ' A telepitőnek a telepítésből kifolyóan a telepes ellen fennálló követelései a telephelyen nyernek biztosítást. Ez azonban csak akkor történhetik meg, mikor a telepes tulajdonossá lesz. Az eddig az időpontig lejáró vételárrészletek vagy járadék tekintetében a telepítő ép oly kevéssé van biztosítva, mint a telepes más hitelezője. Megeshetnék tehát, hogy a telephely felszerelését más.hitelező követelésének kielégítése végett végrehajtás alá vonná és ez által a telepítő említett követeléseinek kielégítését meghiúsítaná vagy csorbítaná. Ennek veszi elejét a 23. §., midőn amaz időpontig, melyben a telepítő követelései a telephelyen nyernek biztosítást, ezek javára a haszonbérbeadóénak lényegileg megfelelő törvényes zálogjogot enged a telephely felszerelésére és némely más ingóságra. A haszonbérbeadót egy évi bérösszeg erejéig illeti meg a törvényes zálogjog; itt ennél tovább megyünk és a telepítőnek két évi hátralék erejéig adunk törvényes zálogjogot, ami a telepesnek is javára válik, mert ha csak egy évi hátrálok erejéig adnánk zálogjogot, akkor a telepitőt arra kényszeritenők, bogy az egy évi járandósággal adós telepest azonnal árvereltesse. 24. §. A 24. §. a telepítő jogi minősége megszűnésének esetét határozza meg. A javaslat a telepítő jogi minőségének megszűnését a telepen lévő utolsó telephely ebbeli minőségének megszűnéséhez fűzi. Miután pedig a magántelephely és állami telephely jogi minősége különböző szabályok szerint szűnik meg, a telephely jogi minőségének megszűnése iránt az általános határozatok közt külön intézkedés nincs, hanem utalás történik arra a két §-ra, amelyek közül az egyik, a 77-ik §. az állami, a másik, a 108-ik §. pedig a magántelephely jogi minősége megszűnésének eseteit állapítja meg.. Ez a a szakasz arról szól, hogy ki lehet telepes. A szakasz első bekezdése nem szorul külön indokolásra, mert nyilvánvaló, hogy aki nem magyar állampolgár, nem szerződőképes és cselekvési szabadságának élvezetében nincs, vagy a kinek nincs meg az' az erkölcsi minősítése, a mely szükséges valamely községben való letelepedéshez, nem tarthat igényt arra, hogy ilyen állami támogatással folytatott akció őt felkarolja. De ha ettől eltekintünk is, nyilvánvaló, hogy az, a kinek szabadságvesztésbüntetést kell kitölteni, már a telepítéshez fűződő legelemibb követelmények szempontjából sem való telepesnek. Hiszen éppen az első évek a legnehezebbek minden telepítésnél s ha a telepes akkor például börtönben ül, természetes, hogy gazdaságát be nem rendezheti Ez a rendelkezés nem érinti a nemzetközi szerződóseket, mert az azokban biztosított telepedós joga nem azonos az itt rendezett telepítési tevékenység keretébe tartozó telephelyszerzéssel éppen ugy, mint az ingatlanszerzés joga sem azonos az ilyen specziális telephely megszerzésével. A szakasz második bekezdése összhangban a 7. §-sal a gazdálkodó és munkástelephely megszerzését a földmivelóssel foglalkozó munkásokra, cselédekre és kisgazdákra korlátozza, a középbirtokos telephely megszerzését