Képviselőházi irományok, 1906. XXXIII. kötet • 1115-1149., CLXXV-CLXXX. sz.

Irományszámok - 1906-1120. Törvényjavaslat a telepitésről, az ingatlanfeldarabolásról és egyéb birtokpolitikai intézkedésekről

13S 1120. szám. ő jogutóda is, aki helyébe a telepitési szerződésbe belép. Ennek az álláspont­nak indokát éppen a telepitós fogalmi meghatározása adja, minthogy e szerint a telepités folytán egy különleges jogviszony jön létre, amely jogviszony nem személyi, hanem tárgyi alapon nyugszik, s igy helytelen lett volna azt csupán az első telepitő személyéhez kötni. A javaslat azt tekinti telepesnek, a ki a telephelyet megszerzi. Vannak azonban esetek, mikor a telephelyet az állam vagy a telepitő szerzi meg. A javaslat kimondja, hogy ily esetekben a telephely megszerzője nem tekin­tendő telepesnek. Hogy kik nem lehetnek még telepesek, azt a javaslat részletesen sza­bályozza. Egyrészt tehát azért, hogy pusztán a telephely megszerzése alapján a szoros értelemben vett telepitési jogviszonyon kivül álló elemek (pl. jogi személyek) telepesekként ne szerepelhessenek, másrészt pedig, hogy nem a jelen javaslat által szabályozott szerzési módon (végrehajtási árverés) a telep­hely tulajdonjogába jutottak saját akaratukon kivül a telepitési jogviszonyba be ne vonassanak, e szakasznak a telepes fogalmának meghatározására vonatkozó általános kijelentésével szemben szükséges volt a kivételeket is körülirni. A 4—6. §-ok a telepről szólnak. Hogy a telepités sikerüljön, annak két fontos tényezőjét: a területet és a telepest helyesen kell megválasztani. A telepitési terület arravalóságát a javaslat több oldalról irja körül. Jogi szempontból szükséges, hogy a telepítésre szánt ingatlan az okszerű gazda­sági kihasználást korlátoló dologi teherrel vagy szolgalommal terhelve ne légyen. A jelzáloggal való megterheltetést feltétlenül kizárni nem lenne czél­szera azért, mert sok jelzálogjoggal terhelt ingatlan telepítésre alkalmas lehet s ha a teher a telephelyekre arányosan megosztatik, az ingatlannak telepítésre való felhasználása csak a jelzálogjog miatt akadályba nem ütköz­hetik. Hiszen a telepitési viszonyból kifolyólag amúgy is meg lesz terhelve a telephely s az a körülmény, hogy ez a teher részben vagy egészben esetleg a régi jelzálogadósságból származik, a telep arravalóságát természetszerűleg nem érintheti. Ha azonban a telepitési területen a telepítést megelőzőleg jeJzálogterhek vannak, a jelzálogos hitelezőknek a telephelyekké átalakításhoz való beleegyezését meg kell szerezni, mert ellenkező esetben a telephelylyel járó tulajdonkorlátolások következtében a jóhiszemű megelőző hitelezők hátrányos helyzetbe jutnának. Telepitési szempontból csak azt kell kizárni, hogy a telepítésre szánt ingatlant terhelő adósság egyetemlegesen terhelje a telephelyeket, mert ez a telepeseket egymástól függésbe hozná s a jó- fize­tőket büntetné a rossz fizetők miatt is. De éppen ezt a 4. §. 2. pontjának szövegezése kizárja. Gazdasági szempontból a telepnek művelésre alkalmasnak kell lenni s minden olyan talajjavító, vizrendező vagy közlekedést biztosító munkálatot, mely a gazdasági művelés szempontjából szükséges, még a telephelyek elfog­lalása előtt kell elvégezni. A gazdaságilag elő nem készített területen való telepítésről a kincstár­nak szomorú tapasztalatai vannak. Az ilyen telepeken a telepesek éppen az első esztendőkben, mikor arra legjobban rá vannak utalva, alig láttak jöve­delmet, a mi súlyos anyagi zavarokat idézett elő s oda vezetett, hogy a javítás későbbi keresztülvitele folytán szükséges ujabb terhek a telepeseket

Next

/
Oldalképek
Tartalom