Képviselőházi irományok, 1906. XXXII. kötet • 1084-1114., CLXIII-CLXXIV. sz.

Irományszámok - 1906-1084. Állami számvevőszék jelentés a törvényhozás által engedélyezett évi hitellel szemben (1908:XXVII. törvényczikk) az 1908-ik számadási év III. negedében előfordult túlkiadások-, előirányzat nélküli kidások- és hitelátruházásokról

90 1084. szám. ideiglenes színház építésének tervét t era csak azért kellett elejteni, mert a főváros központjában megfelelő telket csak a legmesszebb menő pénzbeli áldozatok árán lehetett volna szerezni, hanem azért is mert az ideiglenes színház felépítésének ideje alatt a nemzeti színházi előadásoknak szünetelniök kellett volna. Hogy a színház művészszemélyzetét sértő és közönségét elidegenítő, de kulturális szem­pontból is kétségtelenül káros állapotnak, mely szükségszerüleg bekövetkezett volna, eleje vétessék, nem maradt más hátra, mint az egyedül lehetséges másik módozathoz folyamodni, vagyis valamelyik fővárosi színház helyiségeit bérbe venni. Minthogy a központi fekvésénél és nagyarányú befogadó képességeinél fogva egyaránt legalkalmasabb Népszínház bérlőinek ajánlatánál megfelelőbbet egyik magánszínház vezetőségétől sem lehetelt nyerni, mit a tél folyamán több fővárosi magánszínházzal megindított tárgyalások eredménytelensége tanúsít, a Népszínház helyiségeinek a Nemzeti Színház czéljaira történő bérbevétele kínál­kozott a legalkalmasabb módnak az ideiglenes elhelyezés kérdésének megoldá­sára. »A szerződésnek a Népszínház bérlőivel való megkötésére tehát egyrészt ama kényszerhelyzet késztetett, — folytatja a minister, — hogy a Nemzeti Színház régi épületében erkölcsi felelősségem tudatában nem engedhettem volna meg az előadások további megtartását, másrészt ama káros következmények teljes átérzése mellett, melyeket az előadások beszüntetése minden tekintetben maga után voat volna, ama körülmény, hogy a főváros góczpontján megfelelő telek szerzése, az illető telken álló épületrészek lebontása, s az ideiglenes színház felépítése nem kevésbé súlyos áldozatokba került volna. E kényszerítő körülmé­nyek hatása alatt, melyek múlhatatlanul szükségessé tették az ideiglenes elhelye­zés ilyetén módon való megoldását, a Népszínház bérlőivel, Mader Rezső és Bálint Dezső igazgatókkal szerződés köttetett 1917. évi október hó l-ig fennálló bérleti szerződésüknek a folyó évi július hó 1-étől a Nemzeti Színházra való át­ruházására vonatkozólag. E szerződésből kifolyólag utalványoztatott nevezetteknek készkiadásaik és befektetéseik megtérítésére, terhes szerződéseik kiegyenlítésére és különböző szín­házi felszerelési tárgyakért, valamint a népszínházi személyzet kárpótlására meg­állapított 700.000 K-nak esedékes részletei fejében 550.000 K.« 34. czímhez. (Tudományos, irodalmi és közművelődési czélók támogatása. A 9. »Petőfi Múzeum átalakítása czéljából megvásárolt épület vételárának törleszté­séhez államsegélyük rovat alatt a II. évnegyedig felmerült 7000 K-n felül 3000 K ujabb tülkiadás van. A Petőfi-Ház czéljaira a törvényhozás a folyó évi költség­vetés rendén 3000 K-t engedélyezett. É 3000 K-n felül még 10.000 K folyósitta­tott e czélra a költségvetés keretén kivül a f. é. kezelés terhére, a képviselő­háznak folyó évi január hó 11-én hozott határozata alapján, a mely igy hangzik: »Utasittatik a kormány, hogy a Petőfi-Ház czéljaira az állam által eddig nyújtott támogatáson felül 10.000 K-t tegyen folyóvá.« . íi6. czímhez. (Állami elemi népiskolák.) A kimutatott 687 K 32 f elő­irányzat nélküli kiadás a fogarasi állami elemi iskola helyreállítási költ­ségeire utalványoztatott az iskola épületének gombásodás folytán előállott mun­kálataira. Ezen összeg a vállalkozó által letett biztosíték terhére engedélyeztetvén, a tárcza javára megtérül. b) Beruházások: VI. fejezet. 1. czímhez. (Budapesti királyi egyetem.) A kimutatott 22.074 K ujabb előirányzat nélküli kiadás a budapesti tudományegyetem 1. sz. vegytani intézetének kibővítésére utalványoztatott és indokolását a következőkben találja:

Next

/
Oldalképek
Tartalom