Képviselőházi irományok, 1906. XXXII. kötet • 1084-1114., CLXIII-CLXXIV. sz.
Irományszámok - 1906-1101. Az igazságügyi bizottság jelentése a Fejérváry-kormány alkotmányellenes és törvényellenes tényeinek megtorlása és az ezekre vonatkozó feliratok és kérvények tárgyában
256 1101. szám. IX. A gyülekezési jog és a sajtószabadság elleni támadás. Kristóffy József belügyminister 1906. évi február hó 17-én kelt 1.405. eln. szám alatt kiadott és 1906. évi márczius hó 19-én kelt 2.309/1906. B. M. eln. számú rendeletekben az alkotmányunk által biztositott gyülekezési jogot súlyosan megsértette, midőn bár a közbiztonság érdekeinek előretolásával a közérdekből és a politikai érdek szempontjáhól a nyilvános gyülekezést az állampolgároknak megtiltotta. , A gyülekezési jog törvénytelen korlátozását involválja a 2.309/1906. B. M. elnöki számú körrendelet is, a mely valamennyi törvényhatóságokhoz intéztetett s a melyben mintegy az 1898. évi Perczel-féle rendelet kiegószitésekópen korlátok állittatnak fel az állampolgárok minden előzetes egybehivott összejövetelére nézve, melyeknek a czélja a közügyek megvitatása, még ha ez összejövetelek a nyilvános gyűléseknek jellegét külső formájukban nem is viselik. Magyarországon az 1848. évben kiadott kormányrendeletek képezik a gyülekezési jog forrásait. Első sorban az április 20-án az összministerium által aláirt ós kiadott rendelet, a mely a hivatalos jellegű Pesti Hirlap április 21-iki számában jelent meg. E rendelet abban cúlminál, hogy népgyűlést senki össze nem hivhat, hacsak annak idejét és helyét és világosan kifejezett czólját 24 órával előbb be nem jelenti és ha ily előleges bejelentés nélkül valaki népgyűlést hivna össze, a hatóságnak kötelessége leend a népgyűlést meggátolni, vagy ha már összejött, elszéleszteni. E rendeletet a kormány az országgyűlés együttnemlétóben adta ki, és pedig azért, mivel az akkor már szentesitett 1848. évi III. t.-cz. őt a közcsend és biztonság fentartásáért felelőssé tette. E rendelet csak a bejelentési kötelességet állapitja meg, de a megtartást nem köti engedélyezéshez, mert már akkor is köztudatban volt, hogy Magyarországon van gyülekezési jog, gyülekezési engedélyről tehát nem lehetett szó. E rendeletet követte az Arad város közönségéhez 1848. évi április 28-án 216/B. szám alatt, továbbá a Kassa város közönségéhez ugyanazon kelettel 190/B. szám alatt »a népgyűlési ós zsidóüldözési mozgalmak tárgyában« intézett ós az eredetivel éppen a gyülekezetekre vonatkozó rendelkezésekben szószerint egyező belügyministeri rendelet. Ujabb alkotmányos korszakunk elején az 1868-ban 128. szám alatt kiadott belügyministeri rendelet csak bejelentésről szól. Első pontjában az foglaltatik, hogy »a népgyűlések helyei ós órája a hatóság főnökének előre bejelentendő és minden népgyűlés, melyet előleges bejelentés nélkül tartanának meg, a hatóság által feloszlatandó*. E rendelet is, mint a többi alkalmazza a rendé-