Képviselőházi irományok, 1906. XXXII. kötet • 1084-1114., CLXIII-CLXXIV. sz.

Irományszámok - 1906-1101. Az igazságügyi bizottság jelentése a Fejérváry-kormány alkotmányellenes és törvényellenes tényeinek megtorlása és az ezekre vonatkozó feliratok és kérvények tárgyában

240 1101. szám. kormány törvénytelen rendeleteit és intézkedéseit a törvényesség dicsfényével övezik körül, mig a törvényhatóságok önfeláldozó, hazafias törvényes küz­delmeitől megtagadja a komolyságot, a nemes indulatot ós a törvény iránti tiszteletet. A királyi biztosok kiküldetése beleütközvén a nemzetnek biztositott sza­badságjogaiba és különösen az 1886. évi XXI. t.-cz.-be és az 1872. óvi 36-ik t.-cz.-be, a melyek a vármegyei ós városi törvényhatóságok és a főváros szá­mára biztositott önkormányzati szabadságról intézkednek, a Fejérváry-kor­mány mégis a magyar törvénytár lapjaiban igyekezett törvényes erősséget keresni a maga törvénytelensége számára és a király biztosok kinevezésére vonatkozó királyi leiratok mindannyian egyformán a királyi biztosi kinevezé­seket az 1805. óvi V. t.-cz.-re alapitják, mint a melyek alapján »magyar fe­lelős ministeriumunk« az előterjesztést a királynak megtette. Mindenekelőtt megállapítandó, hogy az 1848. évi III. t.-cz. 3. ós az 1867. évi VII. 1. §-ának rendelkezései szerint a király a végrehajtó hatalmat a törvények és az alkotmány alapján a magyar felelős ministerium által személyesen gyakorolja. Világosan mondja a törvény, hogy »a törvények ós az alkotmány« alapján. Világosan mondja a törvény, hogy személyesen a magyar ministerium által, kétségtelen tehát, hogy a mint maga 0 Felsége sem gyakorolhatja a végrehajtó hatalmat törvénytelenül és az alkotmány ellen, nem is ruházhat át semmiféle olyan hatalmat, a melyet számára az alkotmány ós a törvény nem biztosit, másra sem. De az 1805. évi V. t.-cz. sem nyújt erre semmiféle támpontot. Ezen egészen máshová tartozó, másra vonatkozó és másról rendelkező törvénynek ledér előrántása csak tisztán azért törtónt, hogy a világos törvény- és alkot­mánytiprás sötét sivárságában mégis felcsillanjon a kormánynak mintegy védelmére, látszólagos jóhiszemére egy törvény, egy törvónyczikk. Mert a rabulistika semmiféle eszközével semlehetne az 1805. óvi V. t.-cz.-ben védelmi eszközt találni a királyi biztosok kinevezésének törvénytelenségével szemben. Az 1805. évi V. t.-cz. ugyanis »a rossz lelkű árulkodások megakadályo­zásáról szól Hogy teljesen világitásba helyezzük azt a merészséget, a melylyel a Fejéiváry-kormány megkísérelte e törvény intézkedéseiben a királyi biz­tosi intézménynek törvényességét megtalálni, mindenekelőtt ide iktatjuk szó­szerint az egész törvényt latinból való magyar fordításban: »A rossz lelkű árulkodások megakadályozásáról.« »Hogy némelyek ártatlanok ellen tett rosszlelkű vádaskodásaik meg­akadályoztassanak: O szent Felségének kegyes jóváhagyásával rendeltetik: 1. §. Árulkodók jelentsók be saját nevüket, hogy hamis vádaskodás esetére megfelelő büntetésben részesüljenek. 2. §. - Névtelen feljelentésre semmit sem kell adni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom