Képviselőházi irományok, 1906. XXXII. kötet • 1084-1114., CLXIII-CLXXIV. sz.

Irományszámok - 1906-1101. Az igazságügyi bizottság jelentése a Fejérváry-kormány alkotmányellenes és törvényellenes tényeinek megtorlása és az ezekre vonatkozó feliratok és kérvények tárgyában

1101 szám 239 mányos befolyása által korlátozva volt, teljhatalommal éppenséggel nem ruházhatja fel senki, — még a király sem. A hatalomnak .olyan teljessége, a milyen a telj­hatalom, megtagadása az alkotmányos befolyásnak, melyet a nemzet a végre­hajtó hatalom összes tagozataiban, a királyi hatalomtól kezdve le az állam­igazgatás végső fokáig biztositott szabadságjogainál fogva gyakorol. Ha mégis kisórlet történik a nemzet törvényes önkormányzati szabad­ságával szembeállitani egy törvénytelen teljhatalmat, ha a királyi hatalom arra használtatik fel, hogy királyi parancsszóra teljhatalommal felruházott egyének az önkormányzati szabadság letörésére vállalkoznak, akkor az ilyen tények a nemzet jogai ellen lázadó forradalmi tények. A Fejérváry-kormány legrutabb cselekedetei azok, a melyek a királyi biztosok kiküldetésében nyertek kifejezést. Királyi biztosok kiküldetésében, a kikről a Fejérváry Géza báró által ellenjegyzett ós az illető törvényható­ságokhoz intézett királyi leiratok úgy szólanak, mint a kiket a király telj­hatalommal ruház fel, hogy a törvényhatóság közgyűléseit, a közigazgatási bizottságot és a törvényhatóság egyéb bizottságait és választmányait fel­függeszthetik, a törvényhatósági közgyűlés összes jogait maguk gyakorolhatják, a szükséghez képest a közigazgatási bizottságot ós a törvényhatóság egyéb bizottságait ós választmányait megalakíthatják, a törvényhatóság tisztviselőivel és közegeivel közvetlenül rendelkezhetnek, a nem engedelmeskedő tisztviselő­ket vizsgálat alá vonhatják, hivataluktól felfüggeszthetik, vagy elmozdithatják ós azokat másokkal véglegesen helyettesithetik, a kikre nézve a királyi leirat ugy szólal meg, hogy: »komolyan meghagyjuk és parancsoljuk, mi­szerint királyi biztosunk minden intézkedéseit és rendeleteit tartozó engedel­mességgel fogadjátok s működése közben neki mindenben segédkezet nyújtani szigorú kötelességteknek ismerjétek, másként nem cselekedvén.« A Fejérváry-kormány tanácsára s a ministerelnök ellenjegyzésével királyi biztosokká kineveztettek. Rudnay Béla, Bécsben 1906. február hó 15-én kelt Budapest székes­főváros és Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye közönségéhez intézett királyi leira­tokkal a nevezett törvényhatóságokra nézve, Vozáry János, Bécsben 1906. február hó 22-én kelt Maros-Vásárhely szab. kir. város és Marostorda vármegye közönségeihez intézett királyi leiratokkal a nevezett törvényhatóságokra nézve, Szulyovszky Dezső, 19u6. márczius hó 8-án, Bécsben kelt Zala és Somogy vármegyék közönségeihez intézett kir. leiratokkal a nevezett törvényható­ságokra nézve, Naszády Iván, Bécsben 1906. február hó 22-én kelt Hajdú vármegye és Debreczen szab. kir. város közönségeihez intézett kir. leiratokkal a nevezett törvényhatóságokra nézve, Nagy László, Szatmár és Szabolcs vármegyék közönségéhez 1906. évi márczius hó 30-án intézett legfelső királyi leirataival a nevezett vármegyékre nézve. A Fejérváry-kormány nem átalotta e törvénytelen királyi biztosok kikül­detésének indokául a kir. leiratba azt beleiktatni, hogy e kiküldetések azért váltak szükségessé, mert az a magatartás, a melyet a törvényhatóság a felelős kormány törvényes intézkedéseivel szemben tanusit, nemcsak túlcsapong azon korlátokon, a melyeket a törvény ós alkotmány a törvényhatóságok hatás­körére nézve kijelöl, hanem a törvény iránti tiszteletlenség magvait szórván szót, egyúttal egyenes ellentétben áll a törvényhatóság komoly és nemes fel­adatával ós a királyi személy iránt tartozó hódolattal. Tehát e leiratok a

Next

/
Oldalképek
Tartalom