Képviselőházi irományok, 1906. XXXII. kötet • 1084-1114., CLXIII-CLXXIV. sz.

Irományszámok - 1906-1101. Az igazságügyi bizottság jelentése a Fejérváry-kormány alkotmányellenes és törvényellenes tényeinek megtorlása és az ezekre vonatkozó feliratok és kérvények tárgyában

226 1101. szám. III. A költségvetési törvény nélkül való kormányzás. A Fejérváry-kormány költségvetési törvény nélkül rendelkezett az állam vagyona felett. Az államháztartás vitelét, a bevételek és kiadások eszközlését az országgyűlés akaratának és befolyásának mellőzésével, annak a tudatával ragadta magához, hogy mint beismerten pártokhoz nem tartozó ós parlamentre nem támaszkodható kormány még az utólagos felmentvényt se nyerheti meg. A magyar nemzet mindenkori alkotmányos képviselete által ősidőktől fogva befolyást gyakorolt az ország kormányzatára ós különösen és kifejezetten az államháztartásra. Ujabb alkotmányos életünkben a nemzetnek a kormányzásra való befolyása legerősebb bktositékát abban leli, hogy a nemzet az országgyűlés által a költségvetési törvényben szabja meg az állami bevételeknek ós kiadásoknak a határát ós gyakorolja a megajánlás jogát. így rendelik ezt az 1848:111., az 1867 :X. és az 1897: XX. t.-czikkek. Az 1848. évi III. t.-cz. a következőképen intézkedik: »A ministerium az ország jövedelmeinek ós szükségeinek kimutatását a múltra nézve az általa kezelt jövedelmekrőli számadását országgyűlési megvizsgálás, illetve jóváhagyás végett évenként az alsó táblánál bemutatni köteles.« Az 1867. évi X. t.-cz. kifejezetten mondja, hogy : »Az évi költségvetésnek országgyülésileg történendő megállapítása mindig csak egy évre terjed«, »újabb megállapítás és megajánlás nélkül adót kivetni, behajtani nem lehet«, az állami számszékről szóló 1897. évi XX. t.-cz. az állami költségvetési törvényben nyert felhatalmazás alapján a hiteleknek felhasználását szabályozzák. E törvény 19-ik szakasza igy szól: »Ha a költségvetési törvény azon év január hava elsejéig, a melyre szól, létre nem jöhet, a kormány külön törvényjavaslatban felhatalmazást tartozik kérni arra, hogy a legutóbbi országgyűlési törvény keretében az állam jövedelmeit folytatólagosan beszedhesse és kiadásait fedezhesse.« E törvény 31. szakasza a következőket rendeli: »A költségvetési évek között hitelátruházásnak helye nincs; ennélfogva sem a folyó évi hitelek terhére a jövő évet illető kiadásokat, sem a folyó évi kiadásokat a jövő évi hitelek terhére előlegesen utalványozni, vagy a hitelmaradványoknak letéteménykónt való kezelését elrendelni nem szabad. Minden valódi kiadás és bevétel szembeállítandó annak az évnek költségvetésével, amelyben azoknak jogczíme gyökeredzik és semmiféle valódi kiadást vagy bevételt elszámolni nem szabad.«