Képviselőházi irományok, 1906. XXXII. kötet • 1084-1114., CLXIII-CLXXIV. sz.
Irományszámok - 1906-1101. Az igazságügyi bizottság jelentése a Fejérváry-kormány alkotmányellenes és törvényellenes tényeinek megtorlása és az ezekre vonatkozó feliratok és kérvények tárgyában
1101. szám. 201 1905 E napon ismét egybegyűlt az országgyűlés, de a képviselőház ülésén a október 10-én. kormány már nem jelent meg, hanem egyszerű levél kiséretében küldte el nolás nkt 10-tól az eui öknek a királyi kéziratot, mellyel a király az országgyűlést ismét deczemdecz. 19-ig. ^ er i^-ikéig elnapolja. Az elnapoló kézirat kihirdetése után Andrássy Gyula gróf határozati javaslata alapján határozatilag kimondta a Ház, hogy: tiltakozik az 1848 : III. t.-ez.-ben megszabott és azóta folyton gyakorlatban volt parlamenti kormányformával meg nem egyező mostani kormányzat ellen. Hogy ugyanekkor, a mikor fájó szivvel tudomásul veszi 0 Felségének legmagasabb elnapoló leiratát s ennek kihirdetése végett a főrendiházhoz való átküldését elhatározza, ünnepélyesen óvást emel az országgyűlésnek a költségvetés megállapítása előtt történő elnapolása ellen, mint a mi a parlament befolyását a kormányzatra teljesen kizárja és még a kormány által is kötelezőnek elismert jogi felelősség gyakorlati alkalmazását s a már előterjesztett vádinditvány tárgyalását és elfogadását is lehetetlenné teszi. A határozat hangsúlyozza, hogy csupán azért nem emeli ki azt az alkotmányos viszonyok között komoly sérelmet megállapitó tényt, hogy az országgyűlést elnapoló királyi leirat ellenjegyzését a politikai felelősség alatt már nem álló, lemondott kormány eszközölte, mert a Fejérváry-kormány a politikai felelősség elve alól már előbb kivonta magát s igy ellenjegyzése a parlament alkotmányos politikai befolyását azon esetben sem biztosítaná, ha még nem mondott volna le. Kimondta továbbá határozatában a képviselőház, hogy fentartja. az 1905. évi június 21-én és szeptember 15-ón hozott határozatait és helyesli azon törvényhatóságok magatartását, a melyek a törvényeknek megfelelő határozataikat az alkotmányellenes kormánynak megsemmisítő végzése után is fentartották. A határozat hangoztatja, hogy a képviselőház súlyos aggodalmai közben egyrészt abban bizik, hogy a király elbocsájtva rossz tanácsadóit, meg fogja találni az alkotmányos kibontakozásnak egyedül helyes módját és a kormányt a nemzet bizalmával rendelkező többség köréből fogja kinevezni, de másrészt rendithetelenül hisz abban is, hogy ha az be nem következnék ós a nemzet ellen vivott küzdelem folytatódnék, a nemzet a törvény szilárd talaján megállva sok százados alkotmányát meg fogja tudni vódni ós érintetlenül fogja a múlt dicső alkotásait a jövő számára fentartani. Ugyanaznap a főrendiház Beöthy Zsolt indítványára aggodalmát ós sajnálkozását fejezte ki az elnapolás miatt, e határozatban hangoztatva, hogy igy a kormány működésének ellenőrzése lehetetlenné van téve; a főrendiház egyszersmind óhaját fejezi ki, hogy az elnapolás többé ne ismétlődjék s az ország bók éje mielőbb helyreálljon. 1905. U Felsége október 16-án kelt kéziratában báró Fejórváryt ministeroktöber 18-án. elnökké újból kinevezi. E királyi kézirat hivatkozik arra, hogy a magyar képviselőház többségévé szövetkezett pártokból kormányt alakítani nem sikerült ós hogy a nemzet meg a szent korona viselője közti teljes összhangot a két tényező egyike sem akarhatja megzavarni. 1905. A hivatalos lap október 19-iki számában megjelenik Ő Felségének több október 19-en. 18-ikáról keltezett kézirata, melyekben: György Endrét földmivelésügyi ministeri állásától felmenti, Lányi Bertalant igazságügyi ministerró, Vörös Lászlót kereskedelmügyi ministerré, Kristóffy Józsefet belügyi, Bihar Ferenczet honvédelmi, Lukács Györgyöt vallás- és közoktatási, Kovácsevics, Istvánt horvát-sziavondalmátországi tárczanélküli ministerré újból kinevezi, Fejérváry Géza bárót a pónzügyministerium ós a király személye körüli ministerium vezetésével K'épvh. iromány. 1906—1911. XXXII. kötet. Z6
