Képviselőházi irományok, 1906. XXXII. kötet • 1084-1114., CLXIII-CLXXIV. sz.
Irományszámok - 1906-1101. Az igazságügyi bizottság jelentése a Fejérváry-kormány alkotmányellenes és törvényellenes tényeinek megtorlása és az ezekre vonatkozó feliratok és kérvények tárgyában
1101. szám. 199 1905. Fejérváry báró szózatot intézett a törvényhatóságokhoz, a melyben korjulius 12-én. mányát törvényesnek és alkotmányosnak igyekszik feltüntetni. Szemrehányással illeti a többséget, hogy nem vállalkozik a kormányzásra és nem engedi azt sem, hogy mások kormányozzanak; ez eljárást Fejérváry a nemzet történetében példátlannak és az alkotmányos elvekkel ellenkezőnek mondja. A király és a haza iránti kötelességérzetéből fakadónak mondja, hogy a kormányra vállalkozott; felhívja a törvényhatóságokat, hogy hűségük ós hazaszeretetük segitségével odázzanak el maguktól minden törekvést, a mely a közterhek viselésének kötelezettségébe vetett hit megingatását, az önkényt felajánlott adó el nem fogadását és az önként jelentkező uionczok elutasitását előmozditani akarja. Bejelenti, hogy a kormány meg fog semmisiteni minden oly törvényhatósági határozatot, mely a fennálló törvényeket sérti s a rend bomlására vezet. 1905. ,• Megjelent az első megsemmisitő rendelet, a melylyel Kristóffy megsemmijulius 20-án. gjti Budapest székesfővárosnak azt a határozatát, a melylyel tisztviselőinek az önként befizetett adóknak az állampénztárba való szállitását megtiltja. 1905. Bihar Ferencz honv. minister 1905. évi 6654. szám alatt rendeletet igusztus l-én. bocsájt ki, hogy a behivó-jegyeknek a hadseregbeli Védtörvény-Utasitás III. rész 33. §., illetve a honvédségi Védtörvény-Utasitás III. rész 32. §-ban emiitett kifüggesztése jövőre nem az illetőségi községben, hanem a csendőrségi laktanyákon történjék. 1905. Bihar Ferencz honv. minister 1905. évi 7069. szám alatt rendeletet gusztus 22-én. bocsájt ki a vármegyei és városi törvényhatóságokhoz, melyben hivatkozva a közigazgatási eljárás egyszerűsitéséről szóló 1901 : XX. t.-cz. 25. §-ára, elrendeli, hogy a katonai behivó-jegyek kézbesítése postai utón történjék. 1905. A hivatalos lap közli, hogy 0 Felsége szeptember 12-ón kelt legfelső izept.J4-én. elhatározásával a magyar összes ministeriumnak hivatali lemondását elfogadta ós egyúttal meghagyta, hogy az egyes ministerek hivatalos működésüket ideiglenesen továbbfolytassák. 1905. ^ Az elnapolt képviselőház szeptember 15-én ismét össze ült. Fejérváry tzept. 15-en. báró az ülés elején mindjárt szólásra emelkedett és papirosról felolvasta, mintegy a király üzenetét: Ő Felsége felhatalmazta őt annak a kijelentésére, hogy még mindig táplálja azt az óhaját, miszerint egy általa elfogadható asodik élnapo- p r0 g ramm alapján a többségi pártok soraiból kormány alakuljon. Ehhez okt. 10-iq. azonban idő kell — monda — és bemutatott ismét egy elnapolásról szóló lásodik bizal- királyi kéziratot, melylyel az országgyűlést október 10-ig elnapolta, Kossuth Ferencz atlansági sza- ekkor törvénytelennek bélyegezte az elnapolást és újból a Ház határozata alá vázat. bocsátotta a képviselőház június 21 én hozott bizalmatlansági szavazatát. 1905. Ekkor törtónt, hogy a király a pártok vezéreit, névszerint Andrássy tzept. 23-án. Gyula grófot, Apponyi Albert grófot, Bánffy Dezső bárót, Kossuth Ferenczet ós Zichy Aladár grófot Bécsben a Burgban igen rövid kihallgatáson fogadta ós nekik írásba foglalva átnyújtotta azon feltételeket, a melyek mellett a király hajlandó volna a többségi pártokat az ország kormányzásával megbizni. A föltételek öt pontba vannak összefoglalva. Az Írásbeli feltételeket Ő Felségétől Kossuth Ferencz vette át, de mielőtt még a királyi propositiók a vezérek által nyilvánosságra hozattak volna, sőt majdnem egyidejűleg a vezéreknek a bécsi Hofburgban való megjelenésével, úgy a bécsi császári királyi távirati iroda, valamint a magyar távirati iroda hivatalos jegyzékben közzétették a király feltóteleit. A hivatalos közlés, bár a királyi akarat nyilvánitásának leghivatalosabb és legszemélyesebb formájának jellegét viselte ós
