Képviselőházi irományok, 1906. XXXI. kötet • 1041-1083., CLIII-CLXII. sz.
Irományszámok - 1906-1047. A pénzügyi bizottság jelentése "a jövedelemadóról" szóló 602. számú törvényjavaslat tárgyában
^0 4047. szám. fektetett jövedelmi adót hozza be. A régi adót fizette mindenki, a ki bárminő czímen valamely más egyenes állami adót fizetett. Az uj jövedelmi adó szintén kimondja az egyetemlegességet, de létminimumot állapit meg. A másik oldalon azonban tovább megy mint a régi, a mennyiben adózás alá von minden jövedelmet, tehát olyat is, a mely adómentes forrásból ered, s igy ezt az adót fizetheti az is, a ki semmiféle más adót nem fizet. Kiterjeszkedik a javaslat a szolgálati viszonyból származó illetményekre is, a melyek eddig a IV. osztályú kereseti adóval voltak megterhelve, ezután pedig kizárólag a jövedelmi adó alá esnek, de külön pótlókkal lesznek megróva. Minthogy pedig a tervezett adó mindenkinek összes jövedelmeit tekintetbe veszi, bármely forrásból származnak is azok, s minthogy behozza a progressziót, meglesz az adónak az a kiegyenlitő hatása is, a mely a helyesen megalapozott jövedelmi adónak egyik feladatát kell hogy képezze. A progresszív adó behozatalát nálunk az utolsó időben csaknem állandóan ós csaknem általánosan sürgették. De a nagyközönség, mely csak az elvek iránt fogékony s a részletekkel és a kivitel mikéntjével nem törődik, oly módon gondolta azt megvalósithatónak, hogy a kinek sok a földje, az magasabb kulcs szerint fizesse a földadót, a kinek sok a háza, az aránylag több házbéradót fizessen. Mint már általános jelentésünkben megjegyeztük, a reál-adóknál a progresszió alig kivihető, a mellett pedig a legnagyobb igaztalanságra vezetne. Egy nagy házat jobban megadóztatni, mint a kicsit, csak a miatt, mert nagy, igen nagy aránytalanságra vezethet, mert hiszen e ház tulajdonjogának egy része, p. o. x /bo része oly egyén tulajdonában lehet, a kinek semminemű más vagyona nincs, a ki esetleg a létminimum alá is esik, mig a kicsi ház tulajdonosának százezrekre menő értékpapírjai lehetnek s a ki mégis alacsonyabb fokozat szerint fizetné az adót, mint amaz. A javaslat igen helyesen a progressziót a jövedelmi adónál hozza be, ott, a hol egyénenként foglalkozik az adózókkal s számba veszi azoknak minden bármely forrásból eredő jövedelmét. Éhez képest a jövedelmi adó kulcsa emelkedő haladást mutat. Teljes adómentességet biztosit a létminimumig, aztán O5 0 /o-kal kezdődve 5°/o-ra emelkedik . A pénzügyi bizottság szükségesnek tartotta némely változtatást eszközölni az eredeti javaslaton. A létminimumot 600 korona helyett 800 koronában állapitotta meg s némi kedvezményben részesitette a középjövedelmeket, miután az eredi skála ezeknél túlerős szökkenéseket mutatott. Az utóbbi esztendők alatt egy másik általános követelés a külföldieknek ós az állandóan külföldön lakó magyar honpolgároknak erősebb megadóztatását sürgesse. E követelés jogossága elől alig lehetett elzárkózni. Nagy veszedelmet képez az országra, ha idegenek birtokába kerül a magyar föld, már pedig ebben az irányban igen nagy volt utóbbi időben a terjeszkedés. Az állandóan külföldön élő honosok pedig nem viselvén itthon semminemű társadalmi, kulturális stb. kötelességeket, s idegenben költ vén el idegen népek hasznára a magyar föld jövedelmét, méltányos, hogy adó fejében többel járuljanak az ország költségeihez. A javaslat ennek az óhajnak is eleget tesz, s ugy a külföldieknek, mint az állandóan külföldön lakó honosoknak adóját kétszeres összegben állapitotta meg. A bizottság ezzel szemben ugy itólte, hogy tovább kell mennie, s az adótételt háromszorosra emelte fel. Előreláthatólag az uj jövedelmi adó nem fog egyelőre többet behozni, mint a mennyit az általános jövedelmi pótadó hozott. A minthogy czélját nem az adóemelés képezi. Ép ezért a javaslat kimondotta az adó kontingentálását. Az érdekelt körök azonban ez adóval szemben is — ép ugy mint
