Képviselőházi irományok, 1906. XXXI. kötet • 1041-1083., CLIII-CLXII. sz.

Irományszámok - 1906-1046. A pénzügyi bizottság jelnetése "az általános kereseti adóról" szóló 600. számú törvényjavaslat tárgyában

70 1046. szám szenv és oly általános az izgalom, hogy a pénzügyi bizottság is, a pénzügyminiszter ur is, hozzájárultak a eontingentálás elejtéséhez. Már pedig ha fenmarad a contingens, a kereseti adó összege nem mehetett volna többre a mostaninál, mikor tehát a contingens eltörlését maguk az érdekelt körök követelték, bizonyságát adták annak, hogy ők maguk sem tartanak adóemeléstől, mert hisz nem akarták volna eltávolitani az emelésnek gátló akadályát. Sőt documentálták ennek a kívánságnak hangoztatásával abbeli reményüket, hogy a kereseti adó ezentúl kevesebb lesz végösszegében, mint eddig volt, mert hisz maximális összegét nem akarták a mostani összegben fixirozni. S mindent egybevetve az érdekelt körök ebbeli felfogásának — kivált az első időre vonatkozólag — igazat kell adnunk. Ez az adónem volt az, mely eddig is legkevésbbé sújtotta minden adónemeink között az érdekelteket, a mit világosan mutatnak a fent közölt statisztikai adatok, valamint az a tény is, hogy ez adó összege meg nem haladta a 28 milliót s annak is igen nagy részét a bérlők fizették. Ez az adónem lesz legenyhébb a jövőben is, daczára annak, hogy az adóalap kipuhatolása körül némely szigorításokról kellett gondoskodni. Teljesen érthetetlen tehát, hogy az adóreform kapcsán épen a kereseti adó miatt keletkezett a legnagyobb izgalom. Mi ez adónak reformjától inkább a bevételek megfogyatkozását, sem mint azoknak megnövekedését várjuk. De üdvösnek tartjuk azt, nemcsak a miatt, mert az adóerkölcsre fog üdvös hatással járni, hanem a miatt is, hogy arányosabbá teszi az adózást. Annak, a ki a legnagyobb virtuositással tudja eltitkolni jövedelmeit, nem fog akkora előnyöket adni mások rovására, mint az eddigi III. osztályú kereseti adóról szóló törvény adott. Ezekből az okokból javasoljuk a t. Képviselőháznak, hogy a törvényjavaslatot elfogadni méltóztassék. Budapest, 1908. évi deczember hó 21-én. Hoitsy Pál s h., Széli Kálmán s. k., a pénzügyi bizottság élőadója. a pénzügyi bizottság elnöke.