Képviselőházi irományok, 1906. XXXI. kötet • 1041-1083., CLIII-CLXII. sz.
Irományszámok - 1906-1045. A pénzügyi bizottság jelentése "a nyilvános számadásra kötelezett vállalatok kereseti adójáról" szóló 601. számú törvényjavaslat tárgyában
62 104é. szám. légben elszámolt külön részesedés; végül külföldi vállalatoknál az anyaintézet üzleti költségeiből a belföldi vállalatra áthárított rész; 3. az ajándékokra ós egyéb ingyenes szolgáltatásokra fordított kiadások; továbbá az alkalmazottaknak önként (nem kikötötten) adott jutalmak; 4. a házadó alá eső épületek után értéktörlesztós czímén levont összegek; 5. a föld- vagy házadó alá tartozó ingatlanok karbantartási költségei, ide nem értve a házadóról szóló törvény 27. §-ának 8—11. pontja szerint adómentes üzleti épületek karbantartási költségeit, melyek levonhatók; 6. azok az összegek, melyek a 17. §. 7. pontjában emiitett tartalékalapokon kivül bárminő elnevezéssel biró tartalékalapba helyeztetnek, ideértve a bánya értékének csökkenése czímén felszámított, de tényleg ki nem adott összegeket is; 7. azok a járandóságok, melyek segódvájási, al- és megyetárnai illetékek fejében, vagy teljesített szolgálatokért, vagy fennálló bányaszolgalmakórt a bányavállalat részére fizettetnek; 8. azok az összegek, melyek — a 17. §. 10. pontjától eltekintve — a törzsvagyon gyarapítására (alaptőkeemelésre), a vállalat nagyobbitására, az adósságoknak, az alaptőkének, vagy a külföldi anyaintózettől nyert előlegeknek törlesztésére, vagy végre olyan befektetésre fordíttatnak, melyek a leltári vagyon karbantartásának ós pótlásának nem tekinthetők. Levonhatók azonban az alaptőke és a vállalatba fektetett kölcsöntőkék (törzsrészvény, elsőbbségi részvény, kötvény) törlesztésére fordított összegek is oly vállalatoknál, melyek az engedélyokmányban megállapított határidő leteltével ingyen mennek át az állam, törvényhatóság, község (város), illetőleg az engedélyokmányban megnevezett személy tulajdonába, nem tevén különbséget, ha az előbb bekövetkezhető megváltás ki is köttetett. A vállalat tárczájában levő értékpapírok árfolyamának emelkedése vagy csökkenése az adóköteles jövedelem megállapítását adózási szempontból nem érinti. Oly esetekben azonban, midőn az árfolyammal biró értékpapírok tényleg alacsonyabb árfolyamon adatnak el, mint a melylyel azok az 1875. évi XXXVII. t. ez. 199. §-ának 2. pontjához képest évről-évre a mérleg felállításakor felvétettek, ez a beigazolt ós ugyanazon értékpapírokra vonatkozó veszteség három évre visszamenőleg levonható. 19. §. Azok az önsegélyző szövetkezetek, melyek üzletrészeiket havonkint nyolez, hetenkint pedig két koronát meg nem haladó befizetésekből gyűjtik és melyek üzletüket a tagjaiknak nyújtott ápoláson, ' segélyen, élelmezésen, előlegezésen vagy kölcsönön túl más nyereségre vagy kereseti ágra ki nem terjesztik, a kezelési vagy bármi más költségek hozzászámitásával a féltől a jegybank azon évi legmagasabb váltóleszámitolási kamatlábát legfeljebb 3°/o-kal meghaladó kamatnál magasabb időszaki kamatot nem szednek, az üzletrészek 5°/o-ának erejéig adómentességben részesülnek. E kedvezmény az emiitett szövetkezeteket akkor is megilleti, ha egy-egy ta,gnak több üzletrésze van. Ha az önsegélyző szövetkezet avégből, hogy a fenti kedvezményben részesülhessen, tagjainak üzletrészeit a megkívánt mérvre leszállítja s alapszabályait is megfel előleg módosítja, arra az évre, melyben a módosítás történt, az említett kedvezményre igényt nem tarthat.
